MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-10-28 768. öe. - 1987_VB 768/32

-6III. A LAKOSSÁGI ELLÁTÁS ÁGAZATI FELADATAI Az előzőekben vázolt pénzügyi feltételek mellett az elkövetkező három évben az eddigieknél csak szűkebb körben és alacsonyabb szinten valósíthatók meg eredeti középtávú célkitűzéseink. Ezért az éves tervező munka során elkerülhetetlen volt a Fővárosi Tanács VII. ötéves tervében megfogalmazott prioritások tartalmának és megvalósíthatósági ütemének áttekintése. A kedvezőtlenebbé vált gazdasági helyzetben még hangsúlyosabb feladat a főváros alapműködtetési feladatainak elsődleges biztosítása. Ez a város folyamatos üzemeltetése mellett a lakossági ellátás szempontjából nélkülözhetetlen intézményhálózat működtetését jelenti. Ezen követelmény érvényre juttatása szükségessé teszi, hogy az ellátás legérzékenyebb területeire a szükségletek kielégítését biztosító, növekvő tanácsi pénzt fordítsunk. Ugyanakkor nem lehet célul kitűzni, hogy a városműködtetés minden területén az áremelkedéssel arányosan nőjenek az előirányzatok, sőt tudomásul kell venni, hogy egyes területeken nominálisan is csökkenteni kényszerülünk a tanácsi eszközöket. Ezért a működtetési feladatok finanszírozásában is erőteljes differenciálást és szelekciót kell alkalmazni. Ehhez a következő rangsort javasoljuk: — gondoskodni kell arról, hogy az alacsony jövedelmű rétegek szociális biztonsága növekedjék, a társadalmi gondoskodás köre és színvonala bővüljön, — az alapvető kommunális ellátás — közvilágítás, köztisztaság — szükségleteit elfogadható színvonalon kell biztosítani, — az egészségügyi és oktatási intézmények, az út- és intézményfelújítási feladatok ellátásának reálértéke a nominális növekedés ellenére nem tartható, — az igazgatási és háttérszervezeteknél elkerülhetetlen, hogy a támogatások nominálisan csökkenjenek, — a nem alapvető ellátást nyújtó területeken, a művészeti és közművelődési intézményeknél el kell érni, hogy növekedjenek saját bevételeik és a szolgáltatásokat igénybe vevők a költségeket mind nagyobb mértékben térítsék meg. A főváros szabályozott fejlesztési forrásainak csökkentése a lakásellátás területét jelentősen érintette. Ezért a lakásellátás javításának érvényesítésében előtérbe kell helyezni a lakásgazdálkodás javítását, a lakáshoz jutás sokoldalú támogatását, a lakáscserék ösztönzését. A lakásépítés, ezen belül elsősorban a bérlakásépítés, a csökkenő anyagi lehetőségek mértékében irányozható elő. Mindezek mellett az építhető lakásszámot a lakásellátás javítására vonatkozó irányelveknek megfelelően úgy dolgoztuk ki, hogy a telepszerű lakásszám lehetőség szerint a VII.ötéves terv alsó határát közelítse. Az 1988. évi összlakásépítés lehetősége 10 ezer körül alakul, melyből 6590 telepszerűen valósulhat meg. A tanácsi bérlakásszám mindössze 800 db, a fegyveres testületek részére 950 db lakás épül, telepszerű magánerős formában pedig 4840 db. A VII. ötéves tervidőszak hátralévő három évét tekintve — számításaink szerint - a telepszerűen épülő, összesen 22,4 ezer lakásból 2,1 ezer a tanácsi bér, 2,8 ezer a fegyveres testületek részére épülő, és 17,5 ezer a telepszerű magánerős lakás. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR