MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-10-28 768. öe. - 1987_VB 768/32

-6­III. A LAKOSSÁGI ELLÁTÁS ÁGAZATI FELADATAI Az előzőekben vázolt pénzügyi feltételek mellett az elkövetkező három évben az eddigieknél csak szű­kebb körben és alacsonyabb szinten valósíthatók meg eredeti középtávú célkitűzéseink. Ezért az éves tervező munka során elkerülhetetlen volt a Fővárosi Tanács VII. ötéves tervében megfogalmazott prio­ritások tartalmának és megvalósíthatósági ütemének áttekintése. A kedvezőtlenebbé vált gazdasági helyzetben még hangsúlyosabb feladat a főváros alapműködtetési feladatainak elsődleges biztosítása. Ez a város folyamatos üzemeltetése mellett a lakossági ellátás szem­pontjából nélkülözhetetlen intézményhálózat működtetését jelenti. Ezen követelmény érvényre jutta­tása szükségessé teszi, hogy az ellátás legérzékenyebb területeire a szükségletek kielégítését biztosító, növekvő tanácsi pénzt fordítsunk. Ugyanakkor nem lehet célul kitűzni, hogy a városműködtetés minden területén az áremelkedéssel arányosan nőjenek az előirányzatok, sőt tudomásul kell venni, hogy egyes területeken nominálisan is csökkenteni kényszerülünk a tanácsi eszközöket. Ezért a mű­ködtetési feladatok finanszírozásában is erőteljes differenciálást és szelekciót kell alkalmazni. Ehhez a következő rangsort javasoljuk: — gondoskodni kell arról, hogy az alacsony jövedelmű rétegek szociális biztonsága növekedjék, a tár­sadalmi gondoskodás köre és színvonala bővüljön, — az alapvető kommunális ellátás — közvilágítás, köztisztaság — szükségleteit elfogadható színvonalon kell biztosítani, — az egészségügyi és oktatási intézmények, az út- és intézményfelújítási feladatok ellátásának reálér­téke a nominális növekedés ellenére nem tartható, — az igazgatási és háttérszervezeteknél elkerülhetetlen, hogy a támogatások nominálisan csökkenjenek, — a nem alapvető ellátást nyújtó területeken, a művészeti és közművelődési intézményeknél el kell érni, hogy növekedjenek saját bevételeik és a szolgáltatásokat igénybe vevők a költségeket mind na­gyobb mértékben térítsék meg. A főváros szabályozott fejlesztési forrásainak csökkentése a lakásellátás területét jelentősen érintette. Ezért a lakásellátás javításának érvényesítésében előtérbe kell helyezni a lakásgazdálkodás javítását, a lakáshoz jutás sokoldalú támogatását, a lakáscserék ösztönzését. A lakásépítés, ezen belül elsősorban a bérlakásépítés, a csökkenő anyagi lehetőségek mértékében irányozható elő. Mindezek mellett az építhető lakásszámot a lakásellátás javítására vonatkozó irányelveknek megfele­lően úgy dolgoztuk ki, hogy a telepszerű lakásszám lehetőség szerint a VII.ötéves terv alsó határát közelítse. Az 1988. évi összlakásépítés lehetősége 10 ezer körül alakul, melyből 6590 telepszerűen valósulhat meg. A tanácsi bérlakásszám mindössze 800 db, a fegyveres testületek részére 950 db lakás épül, te­lepszerű magánerős formában pedig 4840 db. A VII. ötéves tervidőszak hátralévő három évét tekintve — számításaink szerint - a telepszerűen épülő, összesen 22,4 ezer lakásból 2,1 ezer a tanácsi bér, 2,8 ezer a fegyveres testületek részére épülő, és 17,5 ezer a telepszerű magánerős lakás. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents