MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-07-08 762. öe. - 1987_VB 762/105

- 9 ­meggyőződéssel vallja, valamint képviseli az MSZMP három évtizeddel ezelőtti értékelését. A vitákban azonban sokak számára kellett újra és újra kifejteni, hogy milyen fontos különbséget tenni az események ob­jektiv elemzése és jellemzése, illetve a bennük résztvevő szubjektiv érzése, szándéka között. E téren még ma is találkozni szélsőséges álláspontokkal. Ezek közül az egyik lényegében mindenkit el­lenforradalmárnak tekint, aki valamilyen módon résztvett az ese­ményekben. A másik pedig arra helyezi a hangsúlyt, hogy a résztvevők többsége nem volt szocializmus ellenes, tehát az eseményeket nem lehet ellenforradalminak tekinteni. A megfogalmazott kérdések, vé­lemények kapcsán arra kell következtetni, hogy nem kevés azoknak a párttagoknak a száma sem, akik nem ismerik megfelelően az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. decemberi, történelmi jelen­tőségűnek bizonyult határozatát. A tanfolyamokon a leggyakrabban felvetődő kérdések azzal függtek össze: "hogyan következhetett be 1956?", "Miért került veszélybe a szocializmus ügye hazánkban?". "Mi tette lehetővé a vártnál mindenképpen gyorsabban megvalósult konszolidációt?". E kérdések kapcsán a propagandisták rámutattak arra, hogy a szocializmushoz hű emberek százezrei készen álltak a néphatalom védelmére, de ideológiai-politikai és katonai szempontból dezor­ganizáltak voltak. Ezért tűnhetett úgy egy ideig, hogy nincs bázisa Magyarországon a szocializmus védelmének. Ugyanakkor azt is tisztázni kellett, hogy az emberek többsége - jóllehet tájékozatlan, bizonytalan, illetve talajtvesztett volt - nem vált a szocialista rendszer ellenségévé! Aor J&D

Next

/
Thumbnails
Contents