MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-06-11 736. öe. - 1986_VB 736/19

ni. VÁROSPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGŰNK NÉHÁNY SAJÁTOS VONÁSA ÉS FONTOSABB TAPASZTALATAI Arra törekszünk, hogy a városrész súlyos gondjai ne váljanak politikai feszültség forrásává, a kedvezőtlen tendenciák további kibontakozását (lakosság összetétele, az épületek állagának romlása) lehetőleg megállítsuk, s kedvező irányba fordítsuk. (1., 2. sz. melléklet) Ennek egyik fő eszköze a lakóházfelújítás és a tömb rehabilitáció. A kerületfejlesztés 1986-ra, illetve a középtávú tervidőszakra vonatkozó elgondolásait széles körű társadalmi háttérre alapozzuk. Igen lényeges, mindennél fontosabb a lakó házjavítás és az intézményhálózat működtetése. Kiemelt feladatként kezeljük továbbá a tömbrehabilitációt, s az időskorúak szociális ellátásának javítását. 1. Lakóház felújít ás és tömbrehabilitáció A lakások 95,4%-a állami tulajdonban van. A várospolitikai fórumok eszmecseréin nagy szerepet kap az ingatlankezelés. A rossz lakhatási feltételek miatt sok kritika hangzik el, bár növekvő számban hallhatók kedvező vélemények is. Az elmúlt öt évben a korábbiakhoz képest több épület felújítása és lakáskorszerűsítése valósult meg. Sok tényező, többek között a rossz érdekeltségi rendszer is a felszínes munkára ösztönözte a felújítókat, amit a lakosság jogosan kifogásol. A következő tervidőszakokban az épületfelújítások teljesebb körű megvalósítása szükséges. Ennek feltételei a VII. ötéves tervben az 5,2 milliárd forint lakóházfelújítási keretnek a kerület rendelkezésére bocsátásával, valamint a felhasználási kötöttségek feloldásával javultak. (15. sz. melléklet) Ingatlankezelő vállalatunk folytatja a lakosság anyagi eszközeinek bevonását a lakáskorszerűsítésekbe, ezt egy szolgáltató üzlet megnyitásával is elősegíti. Támogatjuk azt a törekvést, hogy a több évtizedes elmaradt felújítás pótlása után a teljes épület karbantartása továbbra is az IKV-t terhelje, a lakások állagának megőrzése viszont nagyobb részt a bérlőket. Költségvetési forrásokból -egyösszegű visszatérítéssel- a jövőben is segíteni szükséges a lakosság által kezdeményezett komfortfokozat növelést. (14. sz. melléklet) Alapvető várospolitikai törekvésnek tartjuk a leromlott városrészt újjáteremtő rehabilitációs program elindítását Erzsébetvárosban. Ennek első sikeres kísérletét a 15-ös tömb felújításával - a Fővárosi Tanács folyamatos ellenőrzése mellett - elvégeztük. Az előkészítés folyamán 303 lakást kellett kiüríteni, ezer embert véglegesen elhelyezni. A végrehajtók kezdeti tapasztalatlansága miatti lakossági észrevételek megnyugtatóan rendeződtek, de a tanulság megmarad. A rehabilitáció lényeges eleme a lakosság megnyerése, meggyőzése. A kísérleti tömb munkálatainak tapasztalatai és a fővárosi irányelvek alapján alakult ki a VII. ötéves terv erzsébetvárosi rehabilitációs programja (3—4 újabb tömb), egy tömb (24-es) rehabilitációs munkálatai megkezdődtek. Az IKV megnövekedett feladataihoz igazította szervezetét. Szétváltak a karbantartási, felújítási munkák, a kezelési feladatok önálló ellátására létrejött kirendeltségek hatásköre, mozgástere jelentősen kibővült. Az építőipari tevékenység hatékonyságának javítása érdekében két leányvállalat alakult, s megszervezték a rehabilitációs feladatokat elvégző egységet. 2. A lakásgondokról Tovább emelkedett a lakásigénylők száma. (1985-ben 4.261 fő) A VI. ötéves terv elején a lakásigénylők 68, a végén 77%-a nem rendelkezett önálló lakással. Az igénylők 72%-a tanácsi lakásra jogosult. Az igények és jövedelmi viszonyok alapján mindössze 54 család kaphatott hitelt, összesen 6,5 millió forintot, ami a felhasználható összeg mintegy egynegyede. A VII. kerületben új lakás csak a foghíjakon épülhet. A következő öt év alatt több mint 500 lakást kívánunk ily módon építeni a kerületi társasházigénylők részére. A tanács lehetőségei alapján várhatóan 1800-2000 lakásigénylő gondja oldódhat meg, de 2300-2800 új kérelmező várható. 9 /<$