MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-03-05 730. öe. - 1986_VB 730/8

- 4 Magyarországnak szövetségeseitől való nacionalista elszigetelésére törekedve fegyveres ellenforradalmi lázadást robbantottak ki. A kibontakozást, a szocialista viszonyok megszilárdítását az tette lehetővé, hogy a forradalmi erők harcot indítottak a munkáshatalom védelmében, s a Szovjetunió fegyveres támogatást nyújtott a külső segítséggel fellépő ellenforradalmi erőkkel szemben. A forradalmi erők a rendkívüli helyzetben osztály- és nemzeti érdekeinket, valamint az egyetemes béke és haladás érdekeit tekintve is helyesen döntöttek, felelősségük tudatában jártak el, amikor újjászervezték a pártot, megalakították a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, a múlt hibáival gyökeresen szakító elvi politika hirdetésével mozgósították a szocializmushoz hü erőket a forradalmi vívmányok megvédésére. 1956. november 4-én a párt a marxistaleninista irányvonalhoz, lényegében a már 1944-ben meghirdetett elvekhez: a nemzeti célok képviseletéhez, valamennyi haladó és demokratikus erő összefogásához, a széles népi szövetség politikájához tért vissza. A szocialista konszolidáció elvi alapja az volt, hogy a párt a néphatalomra fegyveresen támadó ellenségtől határozottan megkülönböztette a revizionizmus által megzavartakat, az osztályellenség által félrevezetetteket és azokat, akik 1953-tól kezdve, majd az SZKP XX. kongresszusa szellemében megerősödve a szocializmus megtisztulásáért szálltak sikra. f