MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-02-19 729. öe. - 1986_VB 729/60

Az előző kategóriába nem tartozó gyermektelen családokat a jelenlegi 2.200 Ft, a 35 évnél idősebb egyedülállókat 2.500 Ft egy főre jutó átlagos havi jövedelemig lehet végleges jelleggel szociális bérlakásra jogosultnak elismerni. A szociális bérlakásra jogosultság szempontjából a jelenleg érvényes 80 ezer Ft vagyoni határ nem változna. c) A lakásmobilitás élénkítése, ösztönzése — A lakásmobilitás megfelelő kibontakozását, a tanácsi bérlakások jobb kihasználását, a bérlakások visszaadását, illetve a nagyobb lakások kisebbre való cseréjét a jelenleginél nagyobb pénzbeni térítéssel is ösztönözni kell. A fizethető térítés mértékét komfortos-összkomfortos lakásoknál a jelenlegi 4—5-szörös összegű használatbavételi díj helyett 5—7-szeres mértékben indokolt meghatározni, ha a bérlő nem kér másik állami lakást. — El kell érni, hogy a tanácsi ingatlanközvetítő szerv az azonos és a különböző tulajdonformájú lakások közötti cserék szélesebb kibontakozását a lakossági igényekhez igazodóan segítse elő. Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó szervezetek éljenek az ingatlanok felvásárlásának, értékesítésének lehetőségével, továbbá a bizományosi rendszer alkalmazásával. — A kerületi tanácsok a lakáscsere igények kielégítését a társadalmilag elismerhető mértékig biztosítsák. Szociális tanácsi bérlakásra szóló lakáscsere igényt a tanácsok a lakásigény mértékének alsó határáig, társasházi lakásra a lakásigény mértékének alsó határát meghaladó lakásra ismerhetnek el, illetve teljesíthetnek. Megfelelő lakásalap hiányában továbbra sem tudják teljesíteni az egyedi, az átlagnál jobb fekvésű, kiemelt zöldterületre szóló cserekérelmeket. 4. Intézkedések a gazdálkodás hatékonyságának növelésére — A VII. ötéves tervidőszakban fontos feladatnak kell tekinteni a lakásárak emelkedésének fékezését. A középtávú terv évi 6%-os áremelkedést feltételez, ennek betartása azonban csak akkor lehetséges, ha a központi árszabályozás, ezen belül elsősorban az ipari termékek áralakulása ezt alátámasztja. A költségek alakulását kedvezőtlenül befolyásolja az ingatlanárak növekedése (kisajátítás), továbbá a magasabb használati és esztétikai értékű új lakás, illetve háztípusok arányának szükségszerű növekedése és a hőtechnikai előírások szigorítása. Ezek ellensúlyozására felül kell vizsgálni az épületszerkezetek anyagtakarékosabb kialakításának, a mellőzhető szerkezetielemek elhagyásának lehetőségét. — Lakóházfelújítás és ingatlankezelés területén a felújítási-korszerűsítési előirányzat terhére megvalósítandó munkáknál alapkövetelmény azok gazdaságos, költségkímélő, hatékony megvalósítása, az épületek és lakások műszaki állagát figyelembe vevő tervezés és kivitelezés, az anyag- és költségtakarékosságjobb érvényesítése, az átfutási idők rövidítése. A vállalatok a lakosság ügyeinek intézése során a gyakorlatban is juttassák érvényre a „szolgáltató" jelleget, előzékeny, udvarias, kulturált magatartást tanúsítsanak. Intézkedéseik megtétele, döntéseik meghozatala során támaszkodjanak a lakosság tevékeny közreműködésére. Ennek érdekében: — az ingatlankezelő vállalatok által kialakított belső érdekeltségi rendszert át kell tekinteni. El kell érni, hogy a vállalatoknál a teljesítménykövetelmények szigorodjanak, a munkafegyelem javuljon, a veszteségidők csökkenjenek,