MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-12-23 747. öe. - 1986_VB 747/36
-29a folyam külföldről jelentós szennyezésterhelést kap. Budapest vízellátása szempontjából a parti szűrésű vízkészlet, mint felszín alatti vízkészlet a legfontosabb. A parti szűrésű vízkészletek kitermelése elvonást jelent a felszíni vizekből és részben a talaj és rétegvizekből. A mederből történő elvonásnál a bioaktiv és a fizikai szűrőrétegek hatására tisztul a viz, de a réteg és talajvizekről történő háttérutánpótlás már szennyezi a parti szűrésű vizeket. Budapesti lakossági, ipari és egyéb célú vízfelhasználása folyamatosan 3 emelkedő tendencia mellett 1984-ben közel 3oo millió m volt, s közüzemi vízszolgáltatás rendszerében. Ezen belül a lakossági vízfelhasználás aránya a magasabb: 58%. Az ipari vizhasználat a közüzemi vízszolgáltatás rendszerén kivül is jelentkezik, igy a teljes ipari vizhasználat jóval meghaladja a közüzemi vízszolgáltatás mennyiségét. Budapest Európa nagyvárosai között mind a kezelt szennyvizek arányában, mind azok tisztítási hatásfokában az utolsó helyet foglalja el. A Dunát terhelő összes hazai tisztítatlan szennyvizek 33%-a, a kémiai oxigénigénnyel mért teljes Duna szennyezés 51%-a budapesti eredetű. A vízminőség alakulásában Budapesten javulásnak tekinthető, hogy az elmúlt években üzembehelyezték az Észak-pesti szennyviztisztitótelep I/B részét igy a tisztítókapacitás 14o ezer m /nap kapacitással bővült. Ennek ellenére az összes szennyvíznek mindössze 4%-a kerül kellően tisztítva /mechanikailag is és biológiailag is/ a Dunába, összességében: a szennyvíz tisztítás - a javuló technikák ellenére sem tekinthető megfelelő mértékűnek és súlyosbítja a helyzetet, hogy a budapesti ipar átlagos technikai szintje és gazdasági helyzete az ipari szennyvíztisztítók építésének nem kedvez. Az ipar területén gyakorlatilag nem tapasztalható számottevő előrelépés a szennyvíztisztítás területén. e./ A fővárosi környezetvédelmi beruházások: A környezetvédelmi beruházások többsége nagy költségigényű, amelyek a műszaki színvonal igényeinek biztosítása érdekében jelentős /magas arányban tőkés/ importhányaddal valósitIG