MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-11-12 744. öe. - 1986_VB 744/56
A nyilvános telefonok szétzúzása, a fülkék és készülékek tönkretétele, a perselyek ellopása, a telefonkönyvek szétszaggatása 1984-ben 7,5 millió forint, 1985-ben 12,8 millió forint kárt jelentett a Postának, ezen felül az eltulajdonított pénzérmék becsült értéke is több millió forint. Emiatt — a rendszeres postai karbantartás ellenére is — a telefonálni kívánók számos állomást találnak ismételten használhatatlan állapotban. A Posta az elkövetők ellen 1984-ben 1750 ízben, 1985-ben 1396 alkalommal volt kénytelen büntető, illetve szabálysértési feljelentést tenni. Mivel az elkövetők későbbi késrekerítésének valószínűsége kicsi, a rongálások megelőzése és az elkövetők tettenérése csak széles körű társadalmi összefogással lehetséges. Célok, feladatok — várható eredmények Fő feladat a berendezések, a hálózatok rekonstrukciója és mennyiségi fejlesztése, a működőképesség javítása, megteremtve ezzel a későbbi dinamikusabb mennyiségi bővítés előfeltételét. A legfontosabb középtávú feladatok 1990-ig a következők: — A szolgáltatás minősége nem romolhat tovább. Javítani kell a működőképességet. Ennek érdekében le kell cserélni 121 ezer telefont kiszolgáló korszerűtlen központberendezést, bővíteni kell a hálózatok és a túlterhelt központok forgalom-átbocsátó képességét. — Nagyobb ütemben kell folytatni a vidék automatizálását, aminek eredményeképpen 500 újabb helység kapcsolódhat be a távhívóhálózatba, 84-ről 100 fölé nő a távhívással elérhető országok száma. Országosan legalább 180 ezer új főállomást kell bekapcsolni — ennek 85 százaléka lakásállomás lesz. — A meglévő 20 ezer mellett kereken 6000 új nyilvános állomást kell létesíteni, főként a lakásállomás-hiány ellensúlyozására. — Az egyre növekvő és bonyolultabbá váló hálózatok üzemviteli, fenntartási és hibaelhárítási munkáinak megfelelő szintű ellátására megkezdődik a korszerű számítógépes üzemeltetési rendszer kialakítása. Ez az egész hálózat működőképességét, használhatóságát javítja, így magasabb színvonalú szolgáltatást tesz lehetővé. Tovább épülnek a városok és községek közötti hálózatok, lehetőséget teremtve a fejlesztés által érintett területek különböző távközlési (telefon, adatátvitel stb.) igényeinek kielégítésére. Fontos feladat az ország gazdasági tevékenységét, az ipart, a mezőgazdaságot és a külkereskedelmet nagyban segítő nemzetközi távhívó központ bővítése. Ezen belül a KGSTországok távközlési hálózatának hazai szakaszai is tovább épülnek. 1990 végéig a 100 lakosra jutó telefonellátottság a jelenlegi 14-ről 16,8-ra nő. A VII. ötéves tervben indított pályázati rendszer nagy segítséget jelent a főváros és a vidék ellátottsága közötti aránytalanság csökkentéséhez, az 1995-re tervezett teljes automatizáláshoz, az összes megyeszékhelyet valamilyen formában érintő fejlesztésekhez és a kisebb városok és községek telefonhelyzetének javításához is. Ez a lakossági, tanácsi és közületi források bevonásával olyan települések telefonfejlesztését is megoldja, amelyek egyébként a Posta fejlesztési terveiben csak később szerepeltek volna. Budapesten a központok és hálózatok kritikus helyzete miatt a beruházások nagy része rekonstrukció lesz, ami több tízezer korszerűtlen főállomást érint. Mérsékelt mennyiségi fejlesztés mellett megkezdődik néhány központ épületének az építése, elősegítve ezzel 1990 után a gyorsabb fejlődést. 1988-ban a fővárosban át kell térni a hétjegyű telefonszámra, ez is a nagyobb mennyiségi fejlesztés feltétele. A távközlés fejlesztésére fordítható 33,3 milliárd forint jelentős mennyiségi és minőségi fejlődést hoz, érezhetően javítja majd a hálózat működőképességét. Az eddigi nagy elmaradás miatt azonban tovább növekszik a várakozók száma, és a telefon 1500 helységben továbbra is csak nappali, munkaidő alatti szolgáltatást jelent. A tervidőszak számos beruházása viszont a következő ötéves tervek nagyobb ütemű fejlesztésének technikai alapjait teremti meg. 19
