MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-10-22 743. öe. - 1986_VB 743/13

- 4 AZ elsősorban a Ganz-Mávag és a Ganz-Danubius rekonstrukciójára vezethető vissza/ a hiradástechnikai ip-arban /2o %/ és a műszeriparban /19,5 %/, valamint a villamosenergiaiparban /19,4 %/. Csökkent az eszközállomány bruttó értéke a könnyűiparban. Az évenként üzembe helyezett állóeszközök volumene 1977-ig növekvő, innen pedig csökkenő tendenciát mutat, de egyik évben sem érte el a teljes állomány bruttó értékének a lo %-át. Figyelembe véve az árváltozásokat is, az évenkénti űzembehelyezésnek volumene a gépi állóeszközállomány 13-15 évenkénti cseréjét tette csak lehetővé, ami egyértelműen a korszerűségi szinvonal romlására utal. A munkahelyek száma, felszereltségének szinvonala és a létszám közötti ellentmondásból adódik elsősorban, hogy a termelés növekedése az V. ötéves tervidőszakban jelentősen elmaradt az országos átlagtól, a VI. ötéves terv idején pedig csökkent. Budapesten a termelés ágazati szerkezetében a feldolgozóipari ágazatok bruttó termelési értékben mért súlya közel 9o %. A fővárosban a gépipar és vegyipar /utóbbin belül elsősorban a gyógyszeripar/ termelése az elmúlt tiz évben az ipari átlagnál dinamikusabban fejlődött. Jelenleg a gyógyszeripar 8o %-a, a műszeripar 63 %-a, a nyomdaipar 6o százaléka, a villamosgépgyártás 56 %-a, a hiradás- és vákuumtechnikai ipar 52 %-a kötődik Budapesthez a termelési érték alapján. A fővárosi ipart - mint az az előzőekből is kitűnik - olyan adottságok, esetenként ellentmondások jellemzik, amelyeket a racionalizálási és szelektiv-intenziv fejlesztési célok meghatározásakor figyelembe kell venni. Néhány sajátosságot külön is kiemelünk. - A budapesti ipari létszámban jelentős a kb. 5o.ooo fő ingázó szerepe, akik közül mintegy 3o.ooo fő az agglomerációs területről jár be, amelynek fennmaradásával továbbra is számolunk. Nem elhanyagolhatók a munkaerőpótlás egyéb formái sem, mint nyugdijasok alkalmazása, uj vállalkozási formák, polgári jogú vállalkozási szerződések /pl. tsz-melléküzemággal/, túlóra. Ez a helyzet számos feszültség forrása, ugyanis a vállalati bérgazdálkodás menetét megbontja, hogy napjainkban azonos munkáért /attól függően, hogy azt pl. nyugdijas vagy külföldi munkavállaló végzi/ lényegesen eltérő mértékű bért, 2o-25o Ft/óra fizetnek ki a vállalatoknál. - Az iparban foglalkoztatottak iskolai végzettsége Budapesten az átlagosnál magasabb. Az ipari kutatóhelyek