MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-10-22 743. öe. - 1986_VB 743/10
I. BEVEZETÉS A magyar ipar jelentős mértékben koncentrálódik Budapesten. A fővárosi székhelyű vállalatoknál foglalkoztatják az ipari létszám több mint 4o %-át, működtetik az állóeszközök harmadát. Itt állitják elő a termékek közel 35 %-át és az export több mint 4o %-át. Ide koncentrálódott a vállalaton belüli és önálló gazdálkodási rend szerint működő kutató-fejlesztő apparátusok nagyobb része. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága és a Budapesti Pártbizottság a hetvenes évektől folyamatosan figyelemmel kiséri a főváros ipari koncentrációjának alakulását. A szelektiv fejlesztés tekintetében iránymutató a Politikai Bizottság 1984. februári határozata. A politikai állásfoglalások elősegítették az ipar fejlődését, a helyi körülményeknek megfelelő fejlesztési irányok érvényesülését. Az Országgyűlés "A terület és településfejlesztés hosszú távú feladatai"-ról szóló határozatában a főváros fejlődésével kapcsolatban rögziti: AO "A meglevő termelőbázis és infrastruktúra, valamint a szellemi háttér alapján erősödjön vezető szerepe a műszaki haladásban, az innovációban, a feldolgozóipar exportképességének javitásában. Evégett az átlagosnál erőteljesebben meg kell felelnie a gazdaság - elsősorban az ipar - intenziv és szelektiv fejlesztését parancsoló kívánalomnak. Mérsékelni kell az élőmunkaigényes tömegtermelésnek az arányát, folytatólagosan meg kell szüntetni, esetenként ki kell telepiteni a környezetre ártalmas és a városrendezési szempontból nemkívánatos tevékenységet." A budapesti székhelyű iparnak a hetedik ötéves tervidőszakra szóló és távlatilag az ezredfordulóig kitekintő fejlesztéspolitikáját a Minisztertanács 3173/1984. számú határozata szellemében a "fővárosi ipar racionalizálási, szelektiv és intenziv fejlesztési programjában" kell összefoglalni,amelynek alá kell támasztani az ipar jövedelemtermelő képessége növelésének programját, a fejlődést gyorsitó szerepe mellett illeszkednie kell az ipari térszerkezet és a területi ipari arányok ésszerű alakitásához, az eszközrendszer lehetőségeihez, továbbá a gazdaságirányítás változásaiból adódó feltételekhez. A határozat óta felerősödött az igény a szelektiv és intenziv követelmények érvényesítése iránt. Az eszközrendszer feltételei /szabályozók, fejlesztési források,