MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-09-17 741. öe. - 1986_VB 741/22

15 képviselete, egyeztetése más érdekekkel folyamatosan zajlik a különböző fórumokon. Általában ismert (ugyanakkor hiányolt) az, hogy az érdekegyeztetés folyamatában központi szerepe van a pártnak, mint a társadalmi érdek koncentrált kifejezőjének. Az érdekegység és az érdektagoltság dialektikájával azonban t datformáló munkánk alig tudott megbirkózni. A párttagság sőt a tisztségviselők - jelentős része bár felismeri az érdekek szerepét a társadalom mozgósításában, de a gyakorlatban fellelhető érdektagoltságot gyakran valamiféle "szégyenkezés sel" veszi tudomásul. A gazdaság és az érdekpolitika közötti kapcsolatok terén meglevő ismerethiány sokak számára érthetetlenné teszi a párt, az állam és a gazdaság viszonyának ala kulását. így kiszolgáltatja őket a látványosabb felszini érve léssel fellépő, hol "liberális", hol meg "konzervativ" demagó nak. A társadalmi-, a csoport-, és az egyéni érdekszintek kapcsolatából csak a mechanikus, hierarchikus alárendelés elve és gyakorlata ragadt meg a köztudatban. Valóságos társadalmi konfliktusokról, érdekellentmondásokról az emberek többségének csak felszines tapasztalata, elmosódott összképe van. Ennek egyik oka, hogy az érdekütközések egy részének valódi természete nehezen ismerhető fel; a másik oka: vannak olyan érdekütközések, amelyeket igyekszünk nem észrevenni, tehát nem is beszélünk róluk. Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át az érdekképviseletről való gondolkodás. Általánossá vált a felismerés, hogy a társadalmi szervezetek, meghatározott osztályok, rétegek, csoportok érdekeik kifejezésére érvényesítésére hivatottak, s ezzel egyidejűleg erősödött a kritika működésük hiányosságaival szemben. A mai magyar társadalom szerkezetét az egyes társadalmi osztályok közötti közeledés, illetve a nagy társadalmi csoportokon belüli rétegződés jellemzi. Ez a folyamat, vagyis az osztályjellegű különbségek fokozatos háttérbe szorulása, 11