MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-09-17 741. öe. - 1986_VB 741/17

10 A közvélemény nagyobb része a kapitalista társadalmi rend­szert a fejlett tőkés országok alapján minősiti, amit erősit, hogy - főleg a gazdaságpolitikai - propagandában a kapitaliz­muskép gyakran csak a fejlettebb gazdaságra vonatkozó elemei jelennek meg, kevésbé van szó más társadalmi szférákról. Álta­lában ismertek a tőkés fejlődés alaptörvényei és antagonizmu­sa, de a kapitalizmusra vonatkozó elméleti ismeretek zömében a munkásmozgalom klasszikusai által feltárt szabadversenyes kapitalizmusra, mint fejlődési szakaszra vonatkoznak. Keve­sebb az átfogó, elméletileg rendszerezett ismeret a modern kapitalizmus ellentmondásos fejlődési folyamatairól, az állam­monopolista korszak lehetőségeiről. A propaganda erőfeszitései ellenére csak kismértékben épültek be a köztudatba a kapitalizmus mai általános válságával össze­függő lényeges ellentmondások és feszültségek, amelyek a tő­kés világrendszeren belül a fejlett tőkésországok, a fejlett és kevésbé fejlett, illetve a fejlődő országok csoportja kö­zötti kapcsolatokat jellemzik. Az elért eredményeket jelentősen befolyásolja a tőkés for­mációk egészének nem kellő ismerete, s az ennek következtében is jelen levő nem reális, gyakran egyoldalú, történelmietlen összehasonlitási törekvések. A reálisabb kapitalizmuskép ki­alakítását akadályozzák továbbá az egészen a közelmúltig élő "kapitalizmus-birálatok" hatásai, illetve az, hogy a közgon­dolkodásban sok illúzió él a polgári demokráciával és a több­pártrendszerrel kapcsolatban. A kapitalizmus gazdálkodásra szűkített értékelése során a gazdaság, a technika, a technológia, illetve a műszaki ha­ladás mint egyedüli értékmérő jelenik meg a tudatban. Ennek következtében a termelés hatékonysága, magas szinvonala, a ru­galmas alkalmazkodás, a szellemi termékek gyors termelésbe vé­tele a kapitalista gazdálkodás privilégiuma. /n

Next

/
Thumbnails
Contents