MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-09-03 740. öe. - 1986_VB 740/11
3A kerületfejlesztés VII. ötéves tervezőmunkáit együttes párt-tanács VB üléssel indítottuk. Megterveztük a párt és tanácsi aktívák felkészítését a decentralizált gazdálkodás és a szűkülő források új, felelősséget igénylő körülményeire. Meg kellett tanulni a jogos igények között is rangsorolni és álláspontunkat a lakossággal elfogadtatni. Munkánkban érdemi segítséget kaptunk a Fővárosi Tanácstól. Tervünk a nyílt várospolitika jegyében formálódott az év fórumain. A társadalmi vita eredményeként pl. nőtt a közműfejlesztési támogatás aránya. A lakosság elismeri a fővárosi erőfeszítésekkel kerületünkben végbement fejlődést, ösztönzi a kapacitások jobb hasznosítását szolgáló helyi kezdeményezéseket /pl. a Centrum Áruház vasárnapi nyitvatartása/. Helyeslik a lakóterületi demokrácia szélesedését. Azonban a romló általános közérzet esetenként e fórumokon ingerült, olykor szélsőséges megnyilvánulásokban is megjelenik. A közélet iránt közömbösek számának gyarapodását, intenzív politikai munkával, a párbeszéd folytatásával is csupán fékezni tudtuk 1 A kerületfejlesztós VII. ötéves terve, a fenntartás, működtetés mellett, hangsúlyt a kerületen belüli fejlettségi különbségek enyhítésére, az alapellátás szűk keresztmetszeteinek feloldására helyzte /oktatás, út- közmű fejlesztés/. Pártértekezleti célkitűzéseinkhez képest visszalépést jelent, hogy a "Bermuda-háromszög" néven ismert, elhanyagolt kerületrész rekonstrukciója a lakásépítés mennyiségének preferálása miatt későbbre tolódik a főváros terveiben. Hasonló gondunk, hogy a városrészközpont kialakítása lekerült a napirendről, noha funkciói ma is délpesti, sőt agglomerációs igényeket elégítenek ki. Tervelőkészítő munkánk másik tapasztalata az is, hogy a lakosság nem érdekelt a kerületi erőből történő lakásépítésben. Lehetőségeink is csupán szórvány- és kiscsoportos építést engednek meg. A közoktatás feltételrendszere kerületünkben - a demográfiai hullám és a rekonstrukció egybeesése miatt - tartósan elmarad a fővárosi átlagtól. Magas tanulócsoport-létszám, váltakozó tanítás, iskolán kívüli helyiségek igénybevétele /pártház, óvoda, napközis-tábor/ jellemzi a feszültséget. Szervezőmunkával, új tantermek építésével, a X. kerület és a főváros segítségével tudunk minden gyermeket elhelyezni. Pedagógusaink többsége lelkes, áldozatos munkát végez. A legnehezebb helyzetben lévő iskolák azok, amelyek példát mutatnak korszerű kezdeményezéseikkel, nyitott, politikus légkörükkel. E tapasztalatokra alapozva folytatnak eredményes politikai vitát a pártszervezetek az új oktatási törvény magasabb követelményeinek realitását megkérdőjelező eseti feszültségekkel, szélsőséges nézetekkel. Társadalmi összefogás eredményeképp ma már minden iskolánkban van számitógép. Rendelkezésre állnak egy számítástechnikai decentrum létesítésének feltételei. Politikai ösztönzésre mind komplexebbé válik az iskolák és termelőüzemek; körzetek kapcsolatrendszere. 44