MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-08-06 739. öe. - 1986_VB 739/82

- 8 Ennek több oka is van, igy pl: a szóba jöhető termékek gyártása, illetve a termelés bóvitése nem esik egybe a vállalat stratégiai célkitűzéseivel

. A korábbi megállapodások kedvezőtlen tapasztalatai is visszatartottak több vállalatot. Tapasztalható a kényelmesség, -néhol fásultság is -, elsősorban a közepes hatékonyságú, kedvező belföldi és szocialista értékesítési lehetőségekkel rendelkező vállalatok körében. A vállalások többsége a támogatás nélkül veszteséges, korábbi években e miatt elhagyott, illetve csökkentett volumenű termékek köréből kerül ki. Általános tapasztalat, hogy a szocialista exportérdekeltség relativ szigorításával és a belföldi felhasználás visszafogásával biztosított többletárualapnak, illetve többletkapacitásnak csak töredéke konvertálható tőkés árualap létrehozására. A VII. ötéves tervidőszak nem rubel elszámolású export célkitűzésének teljesítését segítő pályázati rendszer meghirdetése kedvező fogadtatásra talált

, eddigi eredményei azonban csak kezdetinek tekinthetők. Országosan 260 pályázat került beadásra, és 180 elbírálása történt meg. Szerződés 87 vállalattal jött létre. Ez utóbbiban 1986-ra kb 50 mill.0 többletexportot vállaltak. A budapesti pályázók közül 16 témában van szerződés, e szerint 1986-ra az érintettek 1985-höz képest 21,1 M# tőkés exporttöbbletet, 1990-ig pedig összesen 486 M$ többletteljesítést vállaltak. Ez a pályázók esetében évi átlagos 8-10 % kiviteli dinamikát jelent. A pályázók többsége uj kapacitást hoz létre, a beruházások 80-85 %-a gép. Többen élnek a lízing lehetőségével. A pályázatokhoz kapcsolódó tőkés gépimport-igény 1986-ban 2,1 M#. A lehetséges preferenciákat a vállalatok igénybeveszik, ez 1986-ban összesen: 235 MFt-ot jelent. $2_