MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-01-08 727. öe. - 1986_VB 727/12

- 7 ­valóságos elbírálásánál a káderhatáskörök csak formáli­san tartatnak be. A vezetés hármas követelményéből a szakmai-művészi, vpgy annak kikiáltott szempontok vál­tak egyedüli meghatározóvá, mely mögött gyakran éppen a kommunista művészek kiszorítását érzékelik. Nyugta­lanító az erőteljes elöregedés és a pozícióban lévő vezetők nem gondoskodnak a tervszerű káderutánpótlás­ról . E vélemények mögött a káderhelyzet és a kádermunka valóságos gondjai húzódnak meg. A művészeti intéz­mények és műhelyek nagy többségében nem folyik tuda­tos és tervszerű kádermunka, bár káderutánpótlási tervek ma már készülnek. Csökkent a beállított vezetők között a párttagok aránya, a fiatalításnál számításba jöhető művészek között is kevesebb a párttag. Kedvező visszhangot váltott ki, hogy a fővárosi színházak ve­zetői megbízatásánál bevezettük a pályázati rendszert. Ennek finomítása azonban feltétlenül szükséges. A párttag művészeket érthetően erőteljesen foglalkoz­tatják a párt belső életének kérdései. Ezen belül a párt vezető szervei és az alapszervezetek munkakap­csolata, a pártegység kérdése, a párt vonzereje és a pártépítés gondjai kaptak hangsúlyt. Az alapszervezetek és a p elsőbb pártszervek viszonyában nemcsak művészeti területen, hanem általában is gondot érzékel a párttagság. Miközben elismerik, hogy munkájuk­hoz a közvetlenül irányító pártszervektől rendszeresebb támogatást kapnak, általánosságban azt fogalmazták meg, hogy a párt felsőbb szervei eltávolodtak az alapszerve­zetektől, a politika nem építkezik alulról, az eredmény­telenségek okát gyakran csak a párttagság, a pártszer­vezetek gyengeségeire vezeti vissza. II

Next

/
Thumbnails
Contents