MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986
1986-07-09 738. öe. - 1986_VB 738/15
A kongresszusi anyag feldolgozása során sokakat foglalkoztató kérdés volt szocializmus felfogásunk alakulása. Széles körben erkölcsi problémaként is megfogalmazták, hogy az elmúlt négy évtizedben "kettős értékváltás" ment végbe egy nemzedéken belül és ez ma - egy nehezebb helyzetben - ténylegesen értékorientációs zavarokhoz vezet. A fiatalabb korosztályhoz tartozók között is vannak, akik úgy tartják, hogy az 50-es években tigyan lényegesen alacsonyabb szinten álltunk, de "hatalmas lelkesedéssel és tiszta perspektivákkal" rendelkeztünk. Az elmúlt időszak gazdasági nehézségei, életszínvonalbeli problémái a kedvezőtlen tendenciák elhúzódása sokakban egyfajta perspektivátlanság-érzetet idézett elő. Társadalmi fejlődésünk mai gondjai egyénileg is felelős állásfoglalásra készteti a párttagságunkat. A növekvő eligazodásigény, az "ideológia -éhség" az elmúlt időszakban felerősitette a kritikát az ideológiai kidolgozó munka lemaradásával szemben. Megfogalmazták, hogy számos, társadalmi gyakorlatunk által felvetett kérdésre nincs tudományosan megalapozott válaszunk. Mindenekelőtt értelmiségi területen vélemény, hogy a kongresszuson az ideológia kérdései túlzottan háttérbe szorultak. Helyenként úgy fogalmaztak, hogy problémáink "ideologikusabb" végiggondolására lenne szükség. A politikai tudat, erkölcs, világnézet téma feldolgozása során a mai magyar társadalom nem kivánatos jelenségeit sorolva az okok között az életszinvonal alakulását, a második gazdaság túlzott megerősödését, a tudatformálómunka hiányosságait és a tapasztalható követelménynélküliséget jelölték meg. Hangsúlyozták, hogy nem odázható el olyan kérdések megválaszolása, hogy melyek a magántulajdon és a személyi tulajdon ismérvei a szocializmusban;' van-e a tőkejövedelmek sokasodásának "tűréshatára"; hogyan kezeljük perspektivában az "elmaszekosodást"; a végnélküli pénzhajhászást. Meddig tartható fenn a közéletiségről, közösségi életmódról, áldozatvállalásról vallott nézeteink és a mindennapi gyakorlat közötti ellentmondás. /r