MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-06-25 737. öe. - 1986_VB 737/33

- 8 A szerződéses üzletek vezetői saját tőkéjüket is felhasználják az üzletek karbantartására, felújítására, az állóeszközök bővítésére és a forgóeszközök finanszírozására. Az állami és a magán tőke együttalkalmazása többnyire zavartalan. A szerződéses üzletekben lényegesen alacsonyabb a táppénzes napok aránya és a balesetek száma. Az üzemeltetésnek ez a formája hozzájárul a kereskedelmi dolgozók bérezési problémájának megoldásához is. A vezető - a részére megállapított eszmei munkabértől függetlenül - a teljesítménnyel arányos jövedelemhez juthat. Az üzleti jövedelemből - a vállalat által megállapított fix munkabéren felül - jelentős összegeket juttatnak a beosztott dolgozók számára is. A szerződéses üzletvezetők jövedelme általában 2-3-szor nagyobb, mint a más, hasonló beosztású dolgozóké. Nem ritka az ennél is magasabb jövedelem, részben az átalánydijak alacsony megállapítása és a vállalkozók hiánya, részben a rendkívüli teljesítmények miatt. A nagyobb jövedelem lehetőségével szemben számottevő a kockázat. Évente a szerződéses üzle

tek 10-15 %-a szünteti meg a szerződést, és ezek felét az eredménytelen működés miatt. A megszűnt szerződések egy részénél jelentős adósság marad hátra, amelyek behajtása gondokat okoz. A szerződéses üzemeléssel együttjáró kedvezőtlen jelenség, hogy erősödött a korrupció

, a megvesztegetés az árubeszerzések érdekében. A fogyasztók megkárosításának száma és mértéke csökkent ugyan, de még így is jelentős

. Kevés a vállalkozó - elsősorban a bolti kiskereskedelem üzleteire - s igy gyakran nem alakul ki reális átalánydíj. Ezt befolyásolja az is, hogy érdemesebb magánkereskedőnek lenni, mint szerződéses boltot üzemeltetni. • A társadalom elfogadta a szerződéses üzemeltetést, amit elsősorban a forgalom gyors növekedése igazol. Irritáló hatást a visszaélések és a kiugró jövedelmek okoznak. Előbbieket a verseny erő33