MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-06-25 737. öe. - 1986_VB 737/29

- 4 Ez év elejétől a GMK-k érdekképviseletét a KIOSZ látja el. Eddig mindössze néhány/10-15/ GMK csatlakozott a KlOSZ-hoz. Az érdekeltek véleménye szerint a kisipari érdekképviseleti szerv nem készült fel előzetesen erre a feladatra. Segit az érdekképviselet problémájának megoldásában, hogy a Kereskedelmi Kamara Kisvállalkozói Tagozata és a TIT Budapesti Szervezete is résztvesz a GMK-k tájékoztatásában, képzésében és működésük elősegítésében. A GMK-tagok tapasztalatai szerint társadalmi megítélésük - ha lassan is - kedvező irányba változik. A tevékenységet több tényező hátráltatja. Ilyen a jogi szabályozás bonyolultsága, a megalakulással és az átalakulással kapcsolatos eljárás hosszadalmassága, a tőkehiány és ezzel kapcsolatban a hitelfelvétel nehézségei, a megrendelők esetenkénti fizetésképtelensége, valamint az anyagbeszerzés problémái. 2.2. Az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok Az ipari és szolgáltató szövetkezetek szakcsoportjai hasonló szerepet töltenek be a szövetkezet életében, és hasonló a résztvevők helyzete is, mint a vállalatok és a VGMK esetében. E szférára is jellemző, hogy többnyire az "anyaszövetkezettel" állnak - az esetek nagy részében kizárólag - bérmunka jellegű kapcsolatban. Lényegében kapacitáspótló szerepet töltenek be a főmunkaidei tevékenység folytatásával, vagy kiszolgáló, háttéripari jellegű feladatok elvégzésével. A VGMK-hoz hasonlóan elsősorban a termelés bővítésének extenzív eszközét jelentik. Alkalmazásuk a szövetkezet számára előnyt jelent, mert drágább kooperációt helyettesítenek és szigorúbb keresetszabályozás mellett is lehetővé válik a résztvevők jövedelmének növelése. Az így elért munkaerő-megtartó szerepük - különösen a kisszövetkezetek létszám-elszívó hatásának ellensúlyozására - a hagyományos szövetkezetekben felértékelődött. A résztvevők - a VGMK-hoz hasonlóan - átlagos havi 60-80 óra többletmunkával főmunkaidei munkabérük 80 ?ó-át keresik meg. 23