MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1986

1986-06-25 737. öe. - 1986_VB 737/27

- 2 A GMK-k és a szakcsoportok árbevételének növekedése 25 százalékponttal meghaladja az egységek számának - és 14 százalékponttal a létszám - emelkedését. Az összes netté jövedelem emelkedése mind a GMK-nál, mind a szakcsoportoknál 10 százalékponttal kisebb, mint az árbevétel növekedése. Az egy főre jutó összes netté jövedelem 4,8 SS-kal emelkedett. Itt azonban a szakcsoportok tagi jövedelmének emelkedése már lényegesen meghaladja a GMK-tagok jövedelmének növekedését. A bemutatott arányok a szigorúbb jövedelemszabályozás, a gazdálkodás nagyobb stabilitására való törekvés, a felhalmozási készség némi erősödése és a két gazdálkodási forma eltérő lehetőségeinek együttes hatását mutatják. 1985. végén 11747 szerződéses üzlet működött az országban /az összes üzletek 21,3 %-a/, s ebből 1350 Budapesten /az Összes üzletek 15 %-a/. Kis üzletekről lévén szó, a forgalomból való részesedés az üzletszám arányának felét sem teszi ki. A fővárosban a vendéglátásban van számottevő szerepe a szerződéses üzleteknek. A 878 szerződéses vendéglátó üzlet az összes vendéglátó egység 27,3 %-a, s ezek bonyolitják a vendéglátó forgalom 25,4 %-át. 2. A vi

z

sgált gazdálkodási formák működésének tapasztalatai 2.1. Az önálló gazdasági munkaközösségek Az önálló gazdasági munkaközösségek működésében a kiegészitő, kisegítő jelleg alapvetően érvényesül. Tevékenységük döntő mértékben a__szocialista szektorhoz kapcsolódik

. Mind szolgáltatásaik, mind árutermelésük megrendelői túlnyomórészt az állami vállalatok és a szövetkezetek. A kiegészitő jelleget mutatja az is, hogy a GMK-tagoknak csak 27,3 %-a végzi e munkát főfoglalkozásban. /Ez az arány egy év alatt lényegében nem változott/. A mellékfoglalkozású GMK-tagok átlagosan havi 5 ezer forint nettó jövedelemhez jutnak, ami megfelel a VGMK-ban elérhető keOR8ZAGOS LEVttTAlT