MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985
1985-05-29 714. öe. - 1985_VB 714/8
- 3 követelményrendszert fogalmazott meg és meghatározta a felsőoktatás korszerűsítésének időszerű feladatait is. A határozat megszületését követő időszak ellentmondásossága politikai súlyú problémaként jelentkezik. A végrehajtásban gondot jelentett a hosszú ideig elhúzódó szemléleti, értelmezési vita /radikális reformra vagy folyamatos korszerűsítésre van szükség?/. A végrehajtás feladatainak végig nem gondolása, az irányítás késlekedése, bizonytalansága, az intézkedések következetlensége, illetőleg elmaradása - párosulva az intézmények jelentős részében meglévő konzervatív szemlélettel és magatartással, az érdekek sokféleségével - akadályozta a folyamatok megindulását. A mai helyzetet az jellemzi,hogy a szemléleti tisztázó viták, valamint a Minisztertanács 1984. évi, konkrét feladatokat megjelölő határozata nyomán az általános elvekben, célokban lényeges nézetkülönbség nincs. A gyorsabb előrehaladást azonban változatlanul nehezítik a meglévő, fel nem oldott érdekkülönbségek, a távlati /az intézményhálózatot is érintő/ kidolgozó munka és az intézményekben folyó korszerűsítési munka nem megfelelő összhangja, valamint az intézmények jelentős részének szorító feltételei, gondjai /rekonstrukciók elmaradása, fejlesztés korlátozottsága, anyagi-műszaki ellátottság, egzisztenciális feltételek stb./. Mindezek ellenére az intézmények többségében sok tekintetben érezhető elmozdulás, néhány helyen figyelemre méltó korszerűsítési lépések is történtek. Összességében azonban az intézményi közhangulat /néhány kivételtől eltekintve/ nem kedvez a korszerűsítési törekvéseknek, tapasztalható egyfajta kiábrándultság, visszafogottság, gyakori az egyet nem értés az állami irányítás szándékaival, lépéseivel. 2. A korszerűsítési folyamat néhány vonása A Politikai Bizottság határozatát követően a minisztertanácsi határozat alapján 1981. szeptemberében kezdődött el a helyi intézkedési tervek kidolgozása. Ez a munka felélénkítette az intézmények szakmai és társadalmi közéletét. Lehetőséget adott - az oktatók és a hallgatók bevonásával - a feladatok további értelmezésére, széleskörű megvitatására, egységes szemlélet kialakítására. i