MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

1985-04-10 710. öe. - 1985_VB 710/31

zése stb./. E folyamatnak azonban csak a kezdetén vagyunk, s az előrehaladás nem kielégítő. A külkereskedelmi vállalatok több saját eszköze lehetővé tenné a belföldi fejlesztésben és vállal kozásban való nagyobb szerepvállalást, vagy önálló, ill. a termelőkkel közös vállalkozások létrehozását akár a külpiacokon is . A külkereskedelem és a termelés hatékonyabb együttműködését a kölcsönös információszolgáltatás kiszélesítése is segiti. A ter­melők számos forrásból kaphatnak információt. Mivel az összes kiutazók 2/3-a az iparvállalatoktól kerül ki, közvetlenül is módjuk van piaci információk szerzésére. A külkereskedelmi vál­lalatok jelentős része fontosabb belföldi partnereit folyamato­san ellátja orientáló jellegű, piaci és műszaki-fejlesztési ten­denciákat tartalmazó tájékoztatással, de alig van visszacsatolás a termelők felé az elmaradt üzletek, az elvesztett tenderek okairól, Kétségtelen azonban, hogy a piaci információk a külke­reskedelmi vállalattal közvetlen kapcsolatban nem álló termelők­höz gyakran nem jutnak el. Külpiaci információk nyújtásával a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Konjunktúra és Piackutató Intézet is foglalkozik. Valamennyi forrás normális működése ese­tén a nagyobb és középméretű szervezetek megfelelően informáltak. Problémát inkább az okoz, hogy a vállalatok többsége nincs fel­készülve komolyabb információs tömeg kezelésére, szelektálására, másrészt nem érzékeli eléggé, hogy az információ áru, méghozzá esetenként csak az adott időben értékes áru. Nem kielégítő a külkereskedelmi szervezeteknek a termelő válla­latoktól származó információ ellátottsága, ami mindkét fél részé­ről aktívabb magatartást igényel. A külkereskedelmi munka fontos feltétele a vállalati fejlesztési elképzelések, önköltség stb. pontos ismerete, másrészről előlépést az jelentene, ha a terme­lők a középtávú vállalati tervek kidolgozásában is jobban tá­maszkodnának a külkereskedelmi impulzusokra. Összességében megállapitható, hogy a működő társasági kapcsolato­kat az abban résztvevő termelő vállalatok ugy érté­kelik, hogy azok az információáramlás gyorsításán tul fogékonyab­bá tették a külkereskedelmi vállalatokat a termelők problémáira, segítették a termékszerkezet-váltás és az export gazdaságosság ja­vítása érdekében megoldandó feladatok közös megközelítését, eny­hítették a termelés és az értékesítés szervezeti különállásából adódó feszültségeket. ZA

Next

/
Thumbnails
Contents