MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/52

I - 46 b/ a társadalmi rétegeződés: - az osztályok, a rétegek közeledésének tendenciája alapvetően pozitívan hat /bár nemcsak "felfelé" nivelláló hatások érvényesülnek, kulturális területen kézzelfoghatóan: "tömegkultúra-elitkultúra" - mennyiben valóságos kérdés?/; - a differenciálódó elosztási viszonyok /az elosztás többréteqüsége/ egyes társadalmi csoportokon belül és közöttük is újratermelnek művelődési esélyegyenlőtlenségeket - többszörösen hátrányos és "dotált" rétegek; c/ a politikai rendszer fejlődése: - pozitívan ható elemei: a politikai stabilitás, a hatalom népképviseleti jellegének erősítése, a társadalmi demokratizmus intézményi /képviseleti/ rendszerének fejlődése, közvetlen gyakorlásának szélesedő lehetőségei; - fékező hatást is gyakorol: az intézményesítési tendencia /a klubmozgalom, a közművelődési mozgalmak, az egyesületek példája/, a formai túlszabályozottság /és ennek szinte törvényszerű következménye: a tartalmi segítés, ellenőrzés, a koordináció fehér foltjai/; d/ életmód, életminőség, életvitel: - igénynövekedés és növekvő igénydifferenciálódás /nemcsak a formákat, az időbeni megoszlást, a tartalmat is érinti/; - az életfeltételek változása /koncentrált urbanizáció, városnyi lakótelepek, intézményellátottság/; - életmód, életvitel /nemcsak "a hogyan éljünk?" kérdése a fontos, hanem közösségváltási kényszer - az új közösségi kapcsolatok lassú kialakulásának hatása is/; - munkarend, szabadidő, művelődésre szabad idő /értelmezése a közvetítőknél és a befogadóknál: nem könnyű összhangot találni; új formák és értékek: szakkörök, baráti körök stb./. e/ a közvetítőrendszer alakulása: - intézményrendszer: a klasszikus közművelődési intézmények vonatkozásában ellátási egyenlőtlenségek /lakótelepek, külső kerületek/; - új hangsúlyok: üzemek, művelődési házak, iskolák szorosabb kapcsolata, lakossági öntevékenység, lakóterületi művelődési keretek és igények; $2