MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/22

- 16 A pályakezdő értelmiség jelentős részének művelődési passzivitása hosszabb távon össztársadalmi szempontból is jóvátehetetlen károkat okozhat. E helyzetet a közművelődési, kulturális intézményhálózat minden erőfeszítése ellenére sem képes ma önerejéből megváltoztatni, mert a gondok forrásai nemcsak művelődési természetűek. A fővárosi közművelődés rugalmasan reagált arra a társadalmi igényre, amely a nyugdíjas lakosság növekvő számával jelent meg Budapesten. Mindenekelőtt a művelődési házakban, közösségi házakban szervezett szórakoztató programok száma növekedett, hisz ez egyben a legolcsóbb művelődési, szórakozási lehetőség is részükre. Kedvező tapasztalat, hogy szaporodik a szórakoztató programok öntevékeny szervezése, melyeknek csak helyét, kereteit biztosítják a művelődési intézmények. Hiányoznak ugyanakkor az aktiv részvételt igénylő nívósán kulturális programok. A főváros változásairól a bevezetőben nyújtott kép is bizonyítja, hogy a határozat célkitűzésein igen ellentmondásos időszakban kellett munkálkodnunk. Ez az időszak egyaránt magán hordozta az erősödő szocialista vonások és a szocializmustól idegen jelenségek jegyeit. Az intézményrendszer által közvetített kultúra javarésze az emberiség kultúrájának valóságos értékeit, a hazai kultúra legjavát képviselte. A közművelődés különböző formái eltérő eredményességgel ugyan, de szolgálták a határozat központi célkitűzéseit. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az intézmények által közvetített tartalom sem volt mentes azoktól az ellentmondásoktól, eszmei- és értékzavaroktói, amelyek a társadalom egészében jelen voltak. A nacionalizmus, az énközpontú közösségellenes magatartásminták, az erőszak és antihumánum gyengébben, vagy erősebben teret kaptak a különböző programokban, tevékenységi formákban. A művelődési egyenlőtlenségek mind teljesebb felszámolása, a művelődés demokratizmusának egyik fontos kérdése és ezáltal döntő tartalmi kérdés is. A lakosság művelődési esélyei azonban a fővárosban sem intézményi, sem anyagi szempontból nem egyenlőek. A kulturális intézményhálózat már csak szorongatott anyagi helyzeténél fogva is igyekezett elébe menni a lakosság igényeinek. Ez azonban leggyakrabban a "szolgáltató" jelleg túlhangsúlyozását eredményezte és nem igényfejlesztést. A mindenáron való igénykiszolgálással korszerűtlen műveltségminták, letűnt értékrendek, vagy társadalmunktól idegen életminták is rögződtek. E jelenségek kialakulásának - más társadalmi szférákból fakadó forrásain túl - döntő oka volt az is, hogy az irányítás különböző színtjei és teroetei alig elemezték a tevékenységi formák eszmei, tartalmi oldalát, a továbblépés feladatait,többnyire a szervezeti formákkal foglalkoztak csupán. 12-