MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-04-18 684. öe. - 1984_VB 684/18

- 12 ­A párthatározat óta mind a kulturális, mind a közművelődési intézményekben fejlődött a kisebb gyermekek /12 éves korig/ körében végzett munka. Az utóbbi időben a gyermekek művelődésének szervezésében, ha nem is a kivánt mértékben, de nagyobb szerepet kapott a család. Ezt a művelődési formák és a szabadidő már említett átrendeződése ösztönösen, a közművelődési intézmények tudatosan erősítették. Társadalmi méretű eredményekről még nem beszélhetünk, mindössze megindult egy folyamat, amelynek a mainál céltudatosabb segítése az ifjúsági művelődés, az ifjúság nevelésének egyik kulcskérdése. Az idősebb, úgynevezett tizenéves korosztály körében nem sikerült a kivánt mér­tékben előrehaladni. Ez összefügg e réteg társadalmi közérzetével, eszmei ar­culatával. Nézeteikben, magatartásukban visszatükröződnek azok az ellentmondá­sos eszmék, magatartásformák és normák, amelyek a társadalomra hatnak, és ame­lyeket a család, az iskola és a szélesebb társadalmi környezet kisugároz. Az ifjúság nevelését hivatásszerűen végző intézmények, szervezetek hatása az utóbbi időben csökkent. A fiatalok az intézményektől eltávolodtak és a társas művelődést, szórakozást nem az intézményesült formákban keresik. Hozzájárult e probléma kialakulásához, hogy erre az időszakra esett a KIS kulturális munkájának beszűkülése. Az ifjúsági mozgalom által működtetett in­tézmények "államosítása" rendszerint együttjárt az intézmények és formák el­bürokratizálásával, ez pedig automatikusan kiváltotta a fiatalok ellenérzését. A KIS az új helyzetben nem találta meg a hatékony jelenlét formáit. A sza­badidő eltöltésében, sőt a tudati formálódásban általában is megnövekedett a kortárs csoportok, a spontánul szerveződött formák szerepe. A közművelődé­si intézményeink jó része nem törekszik e spontán formák integrálására. A művelődéshez való viszony szempontjából sajátos a pályakezdő fiatalok és a fiatal családosok helyzete. E csoporthoz tartozók jelentős része - az ön­álló életkezdés nehézségeivel küszködve - hosszabb-rövidebb időre kiesik a szervezett művelődésből, illetve annak a praktikusabb ismereteket nyújtó for­mái felé fordul elsősorban. Az 1970-es évek elején előtérbe került mind a közművelődés , mind a közoktatás megújításának szükségessége. A két területre hozott párthatározatok leszögezik, hogy a további fejlődés csak szorosabb együttműködéssel, a célok közös megva­lósításával képzelhető el. A határozatok megjelenése után a fővárosban is szorosabbá vált az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolata. Különö­sen az új lakótelepeken és a peremkerületekben fejlődtek ki azok a közműve­lődési formák, amelyek együtt szolgálják a gyermekek és a szülők művelődését, szabadidős tevékenységét. /III., XV., XVIII., XXI. kerületek./

Next

/
Thumbnails
Contents