MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984
1984-02-22 680. öe. - 1984_VB 680/45
- 11 Az óvodai hálózat az elmúlt három évben is folyamatosan bővült. A férőhelyek száma ezen időszak alatt 1130-cal gyarapodott. 1982. őszére sikerült elérni, hogy a kerületi óvodai férőhelyek maximális kihasználásával minden jogos igényt ki tudtunk elégíteni. Jelenleg pedig már a GYES-en lévő szülők óvodás korú gyermekeit is fel tudjuk venni - döntően iskolaelőkészítés céljából. Az óvodai férőhelyek további bővítését a várható gyermekszaporulat száma nem indokolja. A közel négyezer fős gyermeklétszám növekedés komoly gondof jelentett az utóbbi négy évben. Az elhelyezési problémát fővárosi és kerületi beruházású tanteremépítéssel, valamint fővárosi céltámogatással, helyi források felhasználásúval - esetenkent rendkívül nagy erőfeszítéssel - oldottuk meg. A beszámolási időszakban létesült négy új iskola 76 tanteremmel (a kerületi iskolái? tantermének fele az utóbbi tíz évben épült), a régi iskolák bővítésével további 54 tanterem létesült. A mennyiségi növekedés mellett minőségi javulás következett be a pestimrei és a nem lakótelepi lőrinci iskolái? többségében. A minőségi javulást tükrözi pl. a müszakváltás arányának kedvező alakulása: 1979. évi kerületi átlag 74.5 %, 19S3-ban 17.4 %. Az átlagon belül azonban a lakótelepeken (itt tanul a gyermekek 50 %-a) általános a két műszak és pl. a Havanna Itp-en az alsó tagozatban jellemző a 40 fős és e feletti csoportlétszám. Az iskolák arányosabb terhelése, a gyermekelhelyezés érdekében az 1981/82. tanévben iskolai körzethatárok módosítására került sor, továbbá közel 400 gyermeket a Havanna lakótelepről autóbusszal kellett más iskolába szállítani. A körzetmódosítást széleskörű politikai és szervezési munkával készítettül? elő. A művelődésügyi ágazatnál? a kerületi HNF és a körzeti pártszervezetek, tanácstagok felvilágosító és agitációs munkával adtak segítséget. Ennek következtében is a tanulók megnyugtató elhelyezése a kerületben fontos társadalmi üggyé vált. A szülők többsége megértően fogadta a megtett intézkedéseket. A gyermekelhelyezés mellett fontos kérdésnek tartottuk a napközis foglalkoztatás bővítését, minőségi javítását. Az 1979. évi 43. 6 %-ról sikerült e foglalkozási formában résztvevők arányát 56 %-ra növelni (fővárosi átlag 52.4 %). A hagyományos, a régi településen működő iskolákban örvendetesen bővültek az egésznapos szervezeti formák is (klubnapközi, iskolaotthon). A kerület 19 általános iskolájából 11-ben működik - sikeresen - klubnapközi. Az iskolai közétkeztetést a tanulók 82 %-a veszi igénybe. Erőfeszítések eredményeként a veszélyeztetett gyermekek és a több műszakban dolgozó szülők gyermekeinek ellátása teljeskörűnek mondható. A zsúfolt lakótelepi iskolákban lehetőség van az ebéd hazaviteleié is. Az oktatási feltételek javításához a kerület mozgalmi cs állami szervei, a vállalatok és szocialista brigádok, szülői munkaközösségek jelentős társadalmi munka végzésével járultak hozzá . így - többel? között - üzemi közreműködéssel napközis foglalkoztató, graboplaszt tornacsarnok kialakítására, nyelvi labor létesítésére került sor. Több iskolában már hagyomány, hogy a tanév végén a pedagógusok és szülők összefogásával végzik el a tantermek nyári festését, takarítását. A szülői munkaközösségek társadalmi munkájának értéke 1980-ban 750.000.- Ft volt, amellyel a kerületek közötti versenyben a II. helyezést értül? el. tá
