MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-02-22 680. öe. - 1984_VB 680/37

- 3 A VI. 5 éves tervidőszak végére megépül az új utasforgalmi épület. A következő időszakban a MALÉV-nek további erőfeszítéseket kell tennie - főként a kereskedelmi munka és az "utasszolgálat" javításával - pozíciójának megtartásáért, devizaszerző tevékenységének javításáért. A külgazdasági egyensúly javítására irányuló erőfeszítések eredményét jelzi kerületünkben a külkereskedelmi értékesítés növekedési üteme, ami különösen a konvertibilis elszámolású relációban pozitív képet mutat. Meghatározó nagyságrendű a MALÉV devizabevétele, növelte tőkés exportját a Pamutfonóipari Vállalat és több szövetkezet is. Évről-évre sikerült bővíteni a tőkés exportra termelő gazdálkodó egységek körét. E téren eredményesnek bizonyult a "kis lépések taktikája", azaz a kis tételek exportjának ösztönzése, megbecsülése is. Sikerült jelentősen növelni a termelékenységet, a fizikai dolgozók számának nagyfokú csökkenése mellett, a belső tartalékok mozgósítása, a munkaszervezés javítása (pl. Werner szervezés a Lorüici Fonóban) és más intézkedések révén. Növekedett a gazdálkodó szervezetek költségérzékenysége is és ennek hatására egyre fokozottabb erőfeszítéseket tesznek az anyag-és energiatakarékossági, hulladékhasznosítási célkitűzések megvalósítására (1982-ben pl. mintegy 140 millió forint értékű energia-megtakarítást értek el gazdálkodó egységeink). Az eredmények ellenére úgy látjuk, hogy az említett területeken lényegében még mindig csak a pazarlást sikerült csökkenteni, és jelentős feltárható tartalékok vannak. A szigorodó szabályzók mellett, a fokozott költségkímélés ellenére gazdálkodónként egyre erősebben differenciálódik a vállalati eredmény mértéke. Ezzel összefüggésben is gondot jelent, hogy a vállalati fejlesztési források erőteljesen beszűkültek. A fenntartásra, karbantartásra fordítható alacsony összegek (és létszám) már veszélyeztetik az állagmegóvást, a gépállapotok megőrzését, a minőséget. A vállalatok, szövetkezetek az egyre nehezedő helyzet dacára törekedtek jóléti, szociális kiadásaik reálértékének megőrzésére, amit nagyon fontos kérdésnek tartunk. Itt jegyezzük meg, hogy a fizikai dolgozók átlagkeresete az elmúlt négy évben 28-29 %-kal növekedett, mely keresetnövekedés az elért eredmények tükrében megítélésünk szerint fegyelmezett helyi bérpolitikára mutat. Néhány vállalatunkról, gyárunkról konkrétabban szólva jelezzük, hogy 1983-ban egy gazdálkodó egységünk, a Lőrinci Textilipari Vállalat a veszteségesség határára került. Az 1981-től önállóvá vált KISTEXT - bár azóta sokat fejlődött, termékszerkezetét jelentősen változtatta, tőkés exportját növelte - az alacsony hatékonyságú vállalatok kategóriájában van. Igen feszült helyzet alakult ki az ÉPGÉP Emelőgépgyárában, elsősorban profiljának szinte teljes leépítése következtében, valamint a Dunai Vasmű Lőrinci Hengerművében a bér- és munkaerő helyzete miatt. E gazdasági egységek helyzetének javítására komoly erőfeszítéseket tettünk. (A Hengermű 1984. január 1-től leányvállalattá alakult, és napirenden van az Emelőgépgyárban a nagyvállalatról történő leválasztása.) A szűk létszámkapacitások áthidalására elsősorban, kerületünkben is alakultak gazdasági munkaközösségek. A vállalati GMK-k száma meghaladja a 80-at és közel 1300 főt foglalkoztatnak. Ezek a GMK-k számottevő feladatokat oldottak meg, jól segítették a különböző kivitelezési, karbantartási, végtermékelőállítási gyári programok megvalósítását.