MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-02-22 680. öe. - 1984_VB 680/20

- 13 A tárgyi és személyi feltételek biztosításáért tehát nagy erőfeszítéseket teszünk, de a tartalmi munka szintentartásához a költségvetési lehetőségek nem látszanak elégségesnek, továbbá a képesített pedagógusok biztosítása ma az általános iskolában tanítók körében rendkívül nehéz, helyenként megoldhatatlan. Két-három év múlva a felsőtagozatos szaktanárok és a középiskolai tanárok hiánya várhatóan hasonló módon fog jelentkezni. A közoktatás szakmai irányításának fejlesztése érdekében különböző változtatásokra került sor. Kerületünk elsőként (1980) kapcsolódott be a művelődésügyi főosztály által elindított felügyeleti kísérletbe. A művelődésügyet irányító apparátust 1983, január 1-től összevonták az egészségügyi és sport ágazattal. Az új osztálystruktúra és felügyeleti rendszer az intézmények szakmai irányítását, ellenőrzését, a munka értékelését következetesebbé, sokoldalúbbá tette. A megnövekedett intézményszám miatt az osztálynak kevesebb ideje jut az intézményi munka közvetlen segítésére, ezért az egységes feladatértelmezés és gyakorlat érdekében tematikus igazgatói értekezlettel segítik az intézményvezetők munkáját. Az új felügyeleti módszerek hatására fejlődött a vezetők önelemző és önértékelő képessége. Az ágazat irányító munkájára a határozottság, a következetesség és a kezdeményezőkészség jellemző. A korábban említetteken túl sajátos helyzetünkből kiindulva több új szervezési, gazdálkodási és pedagógiai kezdeményezést indított el pl. a pedagógusok nyári napközis munkáját önkéntessé tette azzal, hogy 200.- Ft-ra emelte a napidíjat, vagy a "bokor iskolák" rendszerét kialakította, (később bővebben) tantárgy-tantervi korrekciót kezdeményezett, stb. Az összevont osztályon belül a munkamegosztás arányos, de az új családvédelmi csoport csak nagy nehézségek árán tudja megoldani feladatát. (Az esetek számának növekedésével párhuzamosan nem bővült a személyi, dologi feltétel.) A jelenlegi nagylétszámú általános iskolás korosztály továbbtanulása komoly feladatot jelent, mert helyben a továbbtanulás lehetőségei nagyon szűkösek. A két középiskola (elméletileg is) a végzős hallgatóknak csupán 7-9 %-át tudja fogadni. Jelenleg a továbbtanulás iránya a budapesti helyzettől eltérő: mintegy 80 % szakközépiskolába és szakmunkásképzőbe jelentkezik, a 20 %-os gimnáziumi továbbtanulási arány 10 %-kal marad el a fővárosi átlagtól. Ezt az arányt pedig politikailag nem tartjuk megfelelőnek. Ezért az elkövetkező évek legfontosabb közoktatási feladatának tekintjük, hogy az évente végző 1.300-1.700 általános iskolás gyermek számára a továbbtanulás lehetőségei - központi segítséggel - kerületünkben bővüljenek. A tehetséges, jóképességü gyermekek részére a gimnáziumi továbbtanulás, továbbá a kor követelményeinek is megfelelő szakmát adó szakközépiskola létesítése sürgető szükségszerűség. Az általános iskolai új tantervek bevezetése 1978/79-es tanévben kezdődött. Ma már érzékelni lehet a megújított tananyag tartalmi értékeit, fogyatékosságait. A pedagógusok figyelmét ma még elsősorban a szaktárgyakban végbemenő változások kötik le. Tapasztalatunk szerint a bevezetésre került új tantervi tananyag elsajátítása a gyengébb képességű tanulóknál csak módosítással lehetséges. Emellett pedig feltételezi a pedagógus nagyobb önállóságát, differenciáló képességét. 20