MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-10-03 696. öe. - 1984_VB 696/50

- 15 ­ív. Az épitőanyagipari tevékenység helyzete Az elmúlt tervidőszakban az épitőanyagipar fejlesztési súlypontja a vidéki telephelyekre tolódott át. A budapesti gyáregységek álló­eszközállománya - kis kivétellel - korszerűtlen, a szakágazatok több­ségében a szinttartás sem biztosított. A fővárosban kevés, csak a hatékonyságot növelő rekonstrukciókra került sor. A szelektív- intenzív fejlesztés keretében a téglaipar területén 7 fővárosi /illetve agglomerációs / gyár került leállításra, 2 épület­asztalosipari és 5 épületgépészeti üzemet számoltak fel. Ezzel pár­huzamosan nőtt a termelési aránya a korszerű hőtakarékos falazó anya­goknak, az építési kemikáliáknak, az esztétikusabb beépített bútorok­nak, a kedvező hatásfokú fűtőberendezéseknek és a gyémántszerszámoknak. A téglaipar, a betonelem és az ajtó-ablak gyártás a korlátozott ár­kialakítási feltételek miatt mérsékelt nyereséget tartalmaznak. A tég­laiparban a termelés költsége meghaladja az érvényes árat, ezért ­csökkenő mértékben, de - jelenleg is árkiegészítés biztosítja a válla­lat rentabilitását. Likviditási gondok alapvetően nem merültek fel, kivételt képez a Budapesti Porcelángyár, és a Kavicsbánya Vállalat, ahol szanálási eljárás folyik. : : A budapesti épitőanyagipari szervezetek termékstruktúrája nem öleli fel az ágazat teljes vertikumát, ezért alapvető építőanyagok /cement, mész, kő, kavics, azbesztcement termékek / teljeskörü beszállítása történik a fővárosba A keresletnek egyes alapvető termékekből nem tudott megfelelni a kínálat /téglafélék, tetőfedő anyagok, vasbeton födémelemek, olcsó ajtó­ablaktermékek, beépített bútorok/, ezért zavarok tapasztalhatók a piacon. A tégla, valamint az ajtó-ablak gyártásban szombat-vasárnapi plusz műszakokkal csökkentik a hiány okozta feszültségeket, e mellett azonban jelentős import, illetve vidéki beszállítás is szükséges. $0

Next

/
Thumbnails
Contents