MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-06-27 689. öe. - 1984_VB 689/11

I. A XII. kongresszus határozatainak végrehajtása a felsőbb pártszervek határozatai, a Központi Bizottság félidős értékelése, valamint a kerületi Pártbizottság feladatterve, éves munkaterveiben foglaltak alapján történt. A kerületi pártszervek és szervezetek munkájukat - a Pártbizottság irányításával - fokozódó önállósággal és felelősséggel végezték. A politikai munka fő hangsúlyait a társadalmi és a gazdaságpolitikai célok megvalósítása, a helyzethez, a feladatokhoz igazodó eszmei-politikai nevelőmunka, a párt egységének erősítése, munkamódszerének továbbfejlesztése képezték. 1. A vállalatok és szövetkezetek, a költségvetési intézmények a kongresszus gazdaságpolitikai célkitűzései alapján összességében a népgazdasági követelményeknek megfelelően végezték munkájukat. Tevékenységükkel hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, a fizetőképesség megőrzéséhez, az elért életszínvonal társadalmi méretű megtartásához. A kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célok a gazdálkodó szervezetek munkájában fokozatosan - 1981-82-ben kényszerként -jutottak érvényre. 1983-tól felerősödött a gazdálkodás minőségi tényezőire fordított figyelem, az intenzív gazdálkodás követelményeihez való igazodás. A fejlődés mértéke a szükségesnél kisebb, de a megindult folyamatok, kezdeményezések, részeredmények egy egészséges, a népgazdasági követelményeknek megfelelő tevékenység kibontakozását mutatják. A gazdálkodó egységek növekvő részénél tudatosabbá, reálisabbá vált a tervezőmunka, megkezdődött a belső tartalékok mobilizálása, a termelés és értékesítés jobb összhangjának megteremtése, a feladatok elvégzését segítő szervezeti és érdekeltségi rendszerek kialakítása. E kedvező tendenciákkal együtt megfigyelhető az is, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy része a kedvezőtlen külső körülmények és saját belső gyengeségeik miatt nem tudott az új, magasabb követelményeknek megfelelni. Mindez elindított egy differenciálódási folyamatot, amely kimutatható a vállalatok gazdasági, pénzügyi helyzetében, piaci pozíciójuk alakulásában, a termékek, szolgáltatások minőségében, az eredmények, a keresetek alakulásában. Változatlanul gond, hogy a tényleges teljesítménykülönbségeket torzítják a vállalatoktól független - korábban kialakult - objektív körülmények (pl.: a munkamegosztásban elfoglalt helyük, árképzés, a jövedelem-szabályozás eltérő módja stb.). a) A gazdálkodó egységek termelése, forgalma, árbevétele, nyeresége - az elmúlt négy évben - az éves tervszámokhoz közelállóan alakult, de nem éri el a vállalati ötéves tervek időarányos hányadát. A teljesítmények növekedésének dinamikája szerény, melynek okaiként a kereslet visszaesése, összetételének változása, az egyes vállalatok munkaerőhelyzete, a szervezeti és érdekeltségi rendszer, valamint a vezetés munkájának hiányosságai jelölhetők meg. A vállalatok egy része (pl.: Mélyépítő Vállalat, VOLÁN 1. sz. Vállalat, Középülettervező Vállalat, Belvárosi Vendéglátó Vállalat) tevékenységének korszerűsítésével, a piaci igények követésével, racionális munkaszervezéssel évről évre tartósan javuló eredményeket ért el. A vállalatok, szövetkezetek többségének pénzügyi helyzete megfelelő. A kerület alacsony hatékonyságú, alaphiányos, illetve veszteséges vállalatainak többsége az építőipari ágazathoz tartozik (pl.: 23. sz. Állami Építőipari Vállalat, 31. sz. Állami Építőipari Vállalat, Földmunkát Gépesítő Vállalat, Kőfaragó Vállalat, Kavicsbánya Vállalat, OVIBER, ÉMEXPORT). Helyzetük romlásának okaiként egyrészt a korábbi időszakban létrehozott - jelenleg nehezen konvertálható - kapacitások, eredményeiket meghaladó hitel-visszafizetési kötelezettségeik említhetők meg. Más oldalról ezeknél a vállalatoknál a körülményekre való lassúbb reagálás jellemezte a helyzetet. Az elmúlt két évben az említett vállalatok vezetése kicserélődött, megerősödött. A gazdálkodás szigorítása, a szervezeti és érdekeltségi rendszerük módosítása helyzetük javulását, egyes vállalatoknak (23. sz., 31. sz. Állami Építőipari Vállalat) a mélypontról való elmozdulását eredményezte. Megtörtént az OVIBER, folyamatban van a Kavicsbánya Vállalat szanálása. Az ÉMEXPORT export-fővállalkozási veszteségei egyre nagyobbak, melynek okait és rendezésének módját a felsőbb szervek vizsgálják. b) A kerület termelő-szolgáltató egységeinek export és tőkés importkiváltó tevékenysége differenciáltan, összvolumenében mérsékelten emelkedett. A belföldi tervezési és építési igények csökkenésének kompenzálására jelentősen növelték exportjukat a kerület tervező és néhány építőipari kivitelező vállalata. Átmeneti 3 /f/l