MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/96

- 1ö A közművelődés kerületi irányításának gyakorlati megvalósítói a tanácsok közművelődési csoportjai. Feladatkörük a párthatározat óta jelentősen növekedett a hatósági jogkör kiszélesítése és új feladatok belépése miatt is. A csoportokban dolgozók létszáma 1974-hez képest nem növekedett, helyenként csökkent. A kerületi tanácsi apparátusban is meglévő fluktuáció, sok esetben teljes személycsere, illetve a létszámcsökkentés akadályozza a színvonalas és szakszerű munkát. A kerületi tanácsoknak nincs teljes képük a helyi közművelődés egészéről. A munkahelyi művelődésbe - bár jogosítványuk van rá - valójában nincs betekintésük. Mind fővárosi, mind kerületi szinten jellemző egy szűkkeblű, csak a tanácsi fenntartású intézményekben való gondolkodás.Különösen a központi irányítású intézmények munkája, hatása kerüli el figyelmüket. Sem a lakosságra gyakorolt befolyás felmérésénél, sem a fővárosi, kerületi tervek kidolgozásánál nem számolnak kellően a központi intézményekkel. A fővárosi irányítás és az országos irányító szervek közötti együttműködés nem éri el a kivánt szintet. A fent vázolt helyzet részben oka, részben következménye az együttműködés gyengeségeinek. Az irányító munka hatékonysága - az elért eredmények ellenére - sem kielégítő. Az irányítás gyakran leszűkül a hatósági szerepkörre, nem érvényesül kellően az.átfogó ágazati felelősség és a népképviseleti funkció megkövetelte demokratizmus. A vizsgált időszak alatt fővárosi és kerületi szinten sem sikerült eló'bbrelépni a közművelődési munka koordinálásában, az együttműködésen alapuló munkamegosztásban. A koordináció feladatait rendre a pártszerveknek kellett átvállalniuk. A Fővárosi Közművelődési Bizottság, majd 1980-tól Művelődési és Ifjúságpolitikai Bizottság javaslattevő, véleményező, ellenőrző testületként fontos feladatokat hivatott ellátni a közmüvelődéspolitika fővárosi megvalósításában, az irányítás demokratizmusának erősítésében, a közművelődési munka koordinálásában. A fővárosi bizottság azonban ennek a feladatának az évek során egyre csökkenő mértékben volt képes eleget tenni. A kerületek hasonló bizottságainak munkája csak néhol kedvezőbb ennél. Noha a bizottságok többségében a társadalmi, tömegszervezeti intézményi képviselet megvan, ez nem eredményezi a lakossági érdekek érvényesülését. 96