MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/91

- 13 ­A párt és az állami határozatok, rendeletek megjelenése óta a fővárosban is szorosabbá vált az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolata. Különö­sen az új lakótelepeken és a peremkerületekben fejlődtek ki azok a közművelő­dési formák, amelyek együtt szolgálják a gyermekek és a szülők művelődését, szabadidős tevékenységét /III., XV., XVIII., XXI. kerületek/. Az iskolák - saját belső gondjaik miatt - nehezen tudják átvállalni a permanens művelődés biztosításának feladatait, de helyet adnak a közművelődés egyes területeinek. Néhány közülük bázisintézményként funkcionál. Megerősödtek bizonyos iskolán belüli, az iskolához szorosan kapcsolódó közművelődési formák /klubnapközi, iskolaotthonos foglalkozások/. Javult a napközi szabadidős foglalkozásainak szinvonala, bár az ismert gondok miatt sok helyen a napközis foglalkozás pusz­ta fenntartásáért is küzdeni kell. A kedvező példák ellenére a főváros egészé­ben a két intézményhálózat szerves együttműködéséről mégsem beszélhetünk, mi­vel nem a nevelési célokra épülő, közös tervezésű, egymás munkáját kiegészítő formák, hanem elsősorban a kényszerszülte, hiánypótló eseti együttműködés vált jellemzővé. 6. A tudományos ismeretterjesztés több szerv együttműködésével valósul meg. Közülük ma is a legjelentősebb a mintegy 3 ezer tagot tömörítő TIT Buda­pesti Szervezete. Az elmúlt évek társadalmi változásai megtorpanást eredményez­tek az ismeretterjesztésben is. Az utóbbi 6-8 évben az ismeretterjesztő elő­adások száma kisebb mértékben, a hallgatóságé nagyobb mértékben csökkent. A természettudományi ismeretterjesztésben növekedett az alkalmazott tudományok iránti érdeklődés. Nagy az igény a közhasznú ismeretek, az idegennyelvu oktatás iránt. A különböző társadalmi rétegek és csoportok arányuknak megfelelően vesz­nek részt az ismeretterjesztésben. Nőtt az értelmiségiek és nyugdíjasok köré­ben szervezett rendezvények száma. 7. A közművelődési intézmények és szervezetek munkája mellett a lakosság műveltségének emelésében növekvő szerepet töltöttek be a különböző művelődési mozgalmak . Az elmúlt években mind tartalmukban, mind formájukban megújulás tapasztalható. Az új formák kedvezően járultak hozzá a közművelődés demokratiz­musának szélesítéséhez. Az amatőr művészeti mozgalom az elmúlt évtizedben je­lentős szerepet játszott a közösségek formálásában, a résztvevők személyiségé­nek gazdagításában, a kulturális közízlés alakításában. A fővárosi amatőr mű­vészeti mozgalomban az összes csoportok egynegyedét képezik a szakszervezeti együttesek. A többi a tanácsok, a KISZ és a fegyveres erők fenntartásában működik. 3/I

Next

/
Thumbnails
Contents