MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1984

1984-05-30 687. öe. - 1984_VB 687/88

- 10 A könyvterjesztésben az elmúlt tíz évben forint értékben majdnem megháromszorozódott a könyvforgalom, az eladott könyvek száma viszont nem nőtt. Az életmódváltozást - a könyvtári olvasási szokások mellett - jelzik a könyvvásárlási mutatók is: az olvasásra fordított idő csökken, a könyvet inkább mint munkaeszközt, tájékozódási forrást használják /a kölcsönzött és vásárolt könyvek 30 %-a ismeretterjesztő és szakkönyv/. Növekedett az olvasói igény a könnyű, szórakoztató irodalom,a krimi, a lektűr iránt. Tovább tart a klasszikus szépirodalom vásárlásának és olvasásának háttérbe szorulása. 2. A budapesti művelődési otthonok és telephelyeik tevékenysége a hagyományos formák megőrzése mellett is sokat változott. Különösen a legutóbbi években igazodott a társadalmi követelményekhez. Ez a tevékenységváltozás nem volt zökkenőmentes. A közművelődési szemlélet korszerűsítése látszólag éppen ebben az intézménytípusban indult meg a legnehezebben. A művelődési otthonok egyre inkább információs bázissá, a közösségi élet színtereivé, a praktikus ismeretekhez jutás szervezett feltételeinek biztosítóivá, a kerületek közművelődési életének szervezőivé válnak. A központi kulturális intézmények és a lakóterület közti közvetítő szerepük is erősödött. Kialakult a munkahelyi művelődést segítő, szervező tevékenységük. Az intézményhálózat szorongatott anyagi helyzeténél fogva is - igyekezett elébe menni a lakosság igényeinek. Ez azonban gyakran a szolgáltató jelleg túlhangsúlyozását eredményezte és nem az igényfejlesztést. A mindenáron való igénykiszolgálással korszerűtlen müveltségminták, társadalmunktól idegen értékrendek is rögződtek. A közelmúlt tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a gazdálkodásra orientált intézményi tevékenység szervezésénél nagyobb gondot kell fordítani művelődési otthonainknak arra, hogy tevékenységük alapvetően megőrizze művelődési-nevelési /kultúraközvetítő jellegét. Az utóbbi 7 évben a közművelődés szerves részei lettek a korábban mozgalmi feladatokra létesített úttöróházak

. A legtöbb úttörőház - rossz körülményei ellenére is - az iskolában folyó közművelődés bázisintézménye, módszertani központja. Jelenleg az úttörőházak minden kerületben a leglátogatottabb intézmények közé tartoznak. A művelődési házak működési feltételei az elmúlt évtizedben nehezebbé váltak. Az állami támogatás alakulását nagyfokú differenciáltság, emellett stagnálás, az utóbbi években pedig csökkenés jellemzi. A korábban épült intézmények állami támogatása az elmúlt években alig emelkedett. A régi,rossz állapotú művelődési házak költségvetésük 50 - 80 %-át kénytelenek "megtermelni". &8