MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-05-04 660. öe. - 1983_VB 660/12

- 7 értetlenséget, némelykor szélsőséges nézeteket váltanak ki, kétségbe vonják a kommunista és munkáspártok internacionalizmusát. Ezt alátámasztják az internacionalizmus értelmezéséről, a mozgalomban ténylegesen létező különböző álláspontok, viták, azonos jelenségről eltérő politikai megítélések. Az a tény, hogy hazánk az elmúlt években kedvező eredményeket ért el az életkörülmények, életszínvonal fejlesztése, a fizetőképesség megőrzése területén, fölerősíti a "magyar példa" túlértékelését, az indokolatlan mértékű nemzeti büszkeség kialakulását, amely nacionalizmushoz vezethet. A szocialista hazafiságra, internacionalizmusra nevelés egységes folyamatában nemzetközi és részben belpolitikai hatások nyomán olyan változások is vannak, amelyek felkészületlenül érik a párt- és tömegszervezeteket. A II. világháború eseményeinek sokszínű, más formában, néha más nézőpontból történő bemutatása társadalmi méretű érdeklődést, egyetértést, vitát váltott ki. /TV-sorozat, történelmi tanulmányok, visszaemlékezések stb./ Ezzel kapcsolatban sok olyan tény és megállapítás került közvéleményünkbe, amely alapvetően érinti nemzeti tudatunkat, nemzeti multunk értékelését. Napjainkban például gyakori téma a II. világháborús szerep, /utolsó csatlós szégyene, felmentés a bűnök alól, stb./. A nemzeti önértékelés problémaköréből kiemelkedik napjainkban a trianoni és a párizsi békeszerződés megítélése, a határok kérdése, . Ezt a nyugati propaganda, a belső ellenzék inspirálja. Nacionalista alapról hamisan azonosítja az első világháborút követő versaillesi rendszert és az 1946. évi párizsi békeszerződéseket, mintha a kettő azonos lenne és 1920-1946. között a világban, Európában, Közép és Kelet-Európában nem történt volna semmi. ÁL