MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-04-21 659. öe. - 1983_VB 659/10

- 2 tőén csak a vasúti jármüvekből lehetett biztositani, melyeknek beruházását későbbre terveztük. Ez a helyzet több területen okozott problémát. így elsősorban a szellemi kapacitás érződött kevésnek több milliárdos beruházás technológiai fogadása, a belföldi uj termékek bevezetése, az exportkiviteli gyártmányok szerkesztési igényei miatt. A termelés nagyobb hányadában kellett konkurrenciával számolni a piacon, ez kihatott a nyereségre is a korábbi belföldi monopolhelyzettel szemben. A belföldi uj gyártmányok átfutása hosszabbá vált, a vasúti járműgyártásban a szűk keresztmetszet csak hajrákkal és drága hazai kooperációkkal lehetett feloldani. A rentabilitás visszaesését jellemzi, hogy az 19 80 évi árrendezés előtti eszközarányos nyereség a vállalatnál 12,8 % volt, ez az árrendezés után 6,2 %-ra esett vissza, majd tovább csökkent 1982ben 1,8 %-ra és emelkedés csak az 19 83-as évtől várható, mely a tervekben 4,4 %-os. Csökkentőén hatottak a vállalati nyereségre a rekonstrukcióval együttjáró jelentős állóeszköz tartási költségek, mint a hitelek kamatai, az uj állóeszközök amortizációja, jelentős átszervezési és felujitási többletköltségek. A vállalati exportnál a termékek ára nem birta el minden esetben azt a vállalati fel nem osztott költségtöbbletet, amelyet az okozott, hogy beruházást kapott gyártási ágazataink /pl. Kohászat/ nem tudták arányosan termelésüket növelni. Az export vasúti jármüvekkel viszont a piacon homogén vasúti járműgyártókkal kellett konkurrálni. Elkésett a GM önálló gyáregységei nyereség érdekeltség felkeltése. E tekintetben jelentős lépések csak 19 82-83 évben történtek, melyeknek hatásai a jelenlegi időszakban kezdenek mutatkozni. Gazdasági veszteséget okozott a nem ütemes termelés is. A termelés ütemességének megbomlása indokolható: a korábbi években a termelés könnyen feltárható tartalékai kimerültek, a tervezett 3,5 %-os létszámcsökkenés helyett 5 % - vagy a felett - következett be, ehhez hozzájárult a lengyel munkások jelentős többletköltsége is. Az export versenyben rövidebb szállitási határidő40