MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-04-06 658. öe. - 1983_VB 658/49

- 2 dóntéc.k jelentősege. A hatékonyság, fegyelmezettebb munka követelménye a dolgozók - köztük a vezetők - fokozott erőfeszítéseit tették és teszik szükségessé. A fejlesztési, szociális, kulturális célú források nem bővültek, a termelési feladatok növekedtek,, E változások hatottak a vállalatok belső viszonyaira is. Fslerösirett bizonyon - korábban is érzékelhető - ellentmondjsckai is jobba

n prrbára tették az üzemi demokrácia gy

akor1 sára kidolg

ozotr és működtetett vállalati mechanizmust, - Gazdaságirányítási rendszerünk bevezetését követően meg

növekedőtt & gazdálkodó egységek hatásköre, a termelők és termelésxrányitók önállósága, alkotó lehetősége ' éles pályák nyíltak meg a kezdeményező képességek ér•. ón /esülése olőtt. Ma viszont a helyzet kényszeréből e-s

J

ő lépésekké

1 korlátozott a reformelvek érvényesül' se, gy a vállalatok önállósága és kezdeményezési iehotős'geik í s. - Egy másik ellentmondás az üzemi demokrácia intézményrerdszere működését biztositó demokratikus elvek és szabályok érvényesülése körül keletkezett. Az üzemi demokrácia fejlesztése állandó feladatunk, amely - kerületi vállalataink tapasztalatai szerint is - gazdagodó gyakorlat. Ma azonban a demokratikus gyakorla néha szándél ainkkal ellentétben korlátokba ütközik. A nehezebb öi ülménye*'' köz'itt sok helyen kezdik elsajátítani a feszesebb, konkré'abh és határozottabb vezetést. A gyorsan változó és váratlan helyzeteket teremtő, a valósághoz való alkalmazkodás során nincs mindig elég idő szélcskö'ü virara, a vélemények, javaslatok felmérésére és összegzésére. Az üzemi demokrácia olyan gyakorlata, am

r

>ly biztosítaná a szükséges gyors lépésekhez a közössége!, egyetértő, cselekvő azonosulásának lehetőségét még neü alakult ki. Tény, hogy kiépült az üzemi, demokrácia inrézményrends?jre, mely alapjául szolgál a demokrácia gyakorlására. Ugyanakkor igaz az is, hogy az elmozdulás ^0