MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-04-06 658. öe. - 1983_VB 658/33

3 mai valóságunkban számonkérő türelmetlenséggel is. Elismerve a pártélet demokratizmusának, a politika nyitottságának erősödését széles körben igénylik a továbblépést: a beavatottság fokozását, elsősorban a pártonkivüliek között is vitatémát jelentő kérdésekben háttérinformációkat /áremelés, ellenzék, nemzetiségi kérdés, személyi változások/, a vállalati gazdálkodást érintő döntésekről az előzetes tájékoztatást, A közhangulat alakulása igazolja, hogy a pártmunka jó irányba fejlődött. De felhívja figyelmünket törekvéseink gyorsabb és következetesebb végrehajtására, 2,/ A gazdaságirányitó munka tapasztalatai Az elmúlt években a kerületi pártraunkában a gazdaságszervező, segitő, ellenőrző tevékenység, a gazdaságpolitikai agitáció és szemléletformálás központi kérdés volt, A gazdaságirányítás szervezeti változásai és a decentralizálások nyomán megnőtt a gazdálkodó egységek önállósága ós felelőssége, A módosuló gazdaságpolitikai követelmények érvényesítésében nőtt a pártszervezetek szerepe, A politikai információk növekvő hatással vannak a gazdálkodói döntésekre. Mind gyakrabban hárul pártszervezeteinkre a vállalati érdekeltségi rendszerbon késve megjelenő népgazdasági érdekek érvényrejuttatása. Fokozódtak az igények a felelős, kétirányú jelző és kezdeményező szerep ellátására, Pártbizottságunk, a követelményeknek csak a fő kérdésekre koncentráló, szakszerűbb, a kerület szellemi kapacitását jobban mozgósitó, problémaérzékeny és következetesen számonkérő munkával volt képes eleget tenni. Gyakorlatunkká vált a testületek helyszini tájékozódása, a felsőbb szervekkel való rendszeres konzultáció; gyakoribb a kiscsoportos tapasztalatcsere munkások, párt-, szakszervezeti- és gazdasági vezetők bevonásával; uj munkaforma a háttéranyagok alkalmazása, kiemelt kérdésekben /pl: tőkés export, ötnapos munkahót/, beszámoltatás sorozatok megszervezése stb. Döntő kérdésként kezeltük a külgazdasági egyensúly javitésát, a népgazdaság fizetőképességének megőrzéséből adódó feladatokat. Ez elsősorban az ipari nagyvállalatokkal való rendszeres foglalkozást jelentette, A közvetlen export ösztönzése mellett az importhelyettesítés, a takarókosság, az ösztönzési rendszer, a minőség, a termelés területi adottságai, a vezetés szinvonala, a munkaerőgazdálkodás is a gondolkodás és cselekvés elfogadott részévé vált, 1982-ben a kisebb összegű /pl: szövetkezeti/ export ösztönzése is szükséges lett. Több figyelmet fordítottunk a nem termelő egységek megtakarítási lehetőségeire, A pártbizottság hatása a vállalatokra nőtt, A gazdaságirányitó szervek részéről a fogadókészség kezdeményezéseink iránt erősödött, A pártszervezetek gazdaságszervező munkája tervszerűbbé, sokoldalúbbá, politikailag megalapozottabbá vált. Középpontban az exportnövelő, importcsökkentő, takarékos gazdálkodást, az ezzel összefüggő szervező, szemléletformáló munkát állították. Körültekintőbb lett az emberi tényezőkkel való foglalkozás. Nőtt a szerepük a gazdasági folyamatok közvetlen segitósében, a belső tartalékok feltárásában, /pl: szervezet-korszerüsités, munkaon