MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-04-06 658. öe. - 1983_VB 658/12

- 5 ­A bérszínvonal növekedése (6,8 % évente) alatta maradt a termelékeny­ség fejlődésének. A fizikai munkások átlagbére 1982-ben mintegy 4200 Ft volt. A bérkiáramlás döntő többségben való teljesítményeken alapult. Ahol nem, ott a pártszervezet sem lépett fel elég határozottan ellene. A kerületi gazdálkodó egységek nyeresége számottevően nőtt. (23,8 /ó/év) Ezt elsősorban a tartalékok mozgósításával, gazdaságos tőkés exporttal, az erőforrások ésszerű hasznosításával érték el. Hozzájárult a válla­latok szervezeti korszerűsítése, az önállósodás kedveső hatása is, (AIÍ­IOJírULÁTORGYÁR, LEMEZÁRUGYÁR) Több kerületi gyáregység helyzetét ítél­jük önállósításra alkalmasnak, 3,/ Az életkörülmények fejlesztése Politikai munlcánlcban az életkörülmények , az anyagi fogyasztáson túl, a közérzetre ható tényezők felértékelődtek. Fokozódott a figyelem, kö­vetkezetesen kerestük a tartalékokat, több olyan kérdésben is kezdemé­nyezett a testület, amelyekben nem volt korábban tapasztalat. Az ötnapos munkahét bevezetése a pártsservek szoros ellenőrzése mellett valósult meg, amely a termelő vállalatokra; a gyermekintézményekre, a közlekedés, a kereskedelem, szolgáltatás stb. illeszkedésére is kiter­jedt. (A kerület általános iskoláiban kezdeményezésünkre kísérletként egy évvel hamarabb bevezetésre került az ötnapos tanítási hét.) Ma már elfogadott vívmányként van jelen a közgondolkodásban, A bevezetés ta­pasztalatai sok tartalékra is rámutattak a munkaidő hasznosításban. Erdekünk fűződik ahhoz, hogy az ellátásban, szolgáltatásban, ügyinté­zésben ma még meglevő hétvégi hiányosságokat mielőbb felszámoljuk. Az életkörülmények létesítményi feltóteleit a lakóterületen a kerület­fejlesztés határozta meg, A kerület az 1975-ös Budapesti Pártértekez­let határozata alapján gyors fejlődésnek indult - a VI, ötéves terv eddigi éveiben is folytatódott. Az életkörülmények javulnak, az elma­radottság fokozatosan csökken. A kerület arculata elsősorban a meg­épült több, mint 6,000 lakás következtében átalakulóban van, 1982-ben nálunk is elmaradás volt az előirányozottaktól. Gondot okoz, hogy a kerületben épülő sok lakás ellenére az angyalföldiek többsége a város más részein jut azonos nagyságú és minőségű lakáshoz. Ez a gyakorlat munkaerőgondokat okoz, közösségek felbontásához, a nemzedékek közeli együttéléséből adódó előnyök feladásához, erős érzelmi kötődések ká­rosodásához vezet. Kerületünket jelentősen érintik a nagy fővárosi köz­lekedési beruházások. (METRÓ, Árpád-hid, Váci út, Róbert K. krt. stb.) Az ezzel járó kellemetlenségeket a lakosság - a várospolitikai agitá­ció eredményeként is elfogadja - a pazarlás, a szervezetlenség egyedi esetei azonban éles kritikát váltanak ki, a Pártbizottság és a Tanács rendszeresebb kapcsolatot alakított ki az építőkkel, képviseli a la­kosság érdekeit, A kerületben megvalósuló beruházások kapcsán is tö­rekedtünk a Fővárosi Tanáccsal kapcsolataink szélesítésére és elmélyí­tésére, A rendszeres vezetői konzultációkon is érzékeljük, hogy mind érdemibb módon kerül számbavételre a kerület véleménye, A tervszerű együttműködésben még további tartalékok vannak, A kerületi sajáterős fejlesztésekben a lakosság igényeivel összhangban súlyozni kellett (pl: eddig 260 bölcsődei, 550 óvodai férőhely létesült, 36 iskolai tanterem került felújításra). A tervek ütemes végrehajtását tanácsi AZ.

Next

/
Thumbnails
Contents