MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983
1983-03-23 657. öe. - 1983_VB 657/39
- 6 utánpótlás biztosítását, a fiatalok kiválasztását. A szükséges személycseréket a nehézségek ellenére végrehajtottuk f s ennek hatása kedvező. A XII. Kongresszus óta a hatáskörbe tartozó 82 funkcióból 34 személycsere volt /ebből 9 fő nyugdíjazás, 5 fő minőségi csere, 8 fő magasabb funkcióba került, továbbá fegyelmi ok miatt 3 fő, iskolára és GYES-re került 3 fő/. Várhatóan további 25 funkcióban lesz még személyi változás a XIII. kongresszusig /ebből nyugdijazás miatt 13 fő, fiatalitás miatt 5 fő/. Rendszeresebben és differenciáltabban foglalkozunk a közvetlen irányitásu alapszervezetek titkáraival /68 fő/. Arra is figyelmet forditunk, hogy a politikai, állami, gazdasági feladatokkal összhangban vizsgáljuk a személyi feltételek alakulását. 4./ A gazdaságpolitikai munka eredményei a kerület iparában; A szocialista ipar a kerületben 29 ezer dolgozót foglalkoztat, akiknek kétharmad része fizikai dolgozó. A kerületi székhelyű iparvállalatoknak, gyáraknak, üzemeknek és szövetkezeteknek 60 gyáregysége, telephelye van /37 telephely - 19 megyében/. A vállalatok, gyárak, szövetkezetek döntően feldolgozó-ipari tevékenységet folytatnak, közszükségleti és fogyasztási cikkeket termelnek. A megtermelt árumennyiség közel 50 %-ét külföldi piacokon értékesitik. A kongresszus óta eltelt időszakot a kerületi iparvállalatok és gyárak mérsékelt fejlődése jellemezte. A népgazdasági igényeknek megfelelően az átlagnál gyorsabban emelkedett a termelés a gépipari- és a vegyipari ágazatban. A termelés növekménye döntően a nem rubel elszámolású árbevétel növekedését szolgálta /Egyesült Izzó, Chinoin, Gépelemgyár/. A termelési tevékenység stagnál a Duna Cipőgyárban. Csökkent a termelés a Budapesti Bőripari Vállalatnál és a Pannónia Szőrmeárugyárban. A kerületi székhelyű nagyvállalatok az V. ötéves tervidőszakban vidéki gyáregységeiket fejlesztették erőteljesebben. A VI. ötéves tervben - a politikai ráhatás eredményeként - már az elmaradottabb budapesti telephelyek fejlesztése került előtérbe, a fejlesztési források erőteljes beszűkülése mellett. A kerületi székhelyű iparvállalatoknak és gyáraknak a VI. ötéves tervidőszakban a külgazdasági egyensúly javitásához való hozzájárulása ellentmondásokkal terhesen és nem kielégitő mértékben valósult meg. A tőkés deviza kitermelésének költsége valamennyi export orientált vállalatnál csökkent. A nem rubel elszámolású exporttervet a vállalatok döntő többsége 1981-ben és 1982-ben nem teljesítette. Legjelentősebb visszaesés a bőr- és szőrmeiparban tapasztalható, ahol a Duna Cipőgyár és a Pannónia Szőrmeárugyár meg sem tudta közeliteni eredeti célkitűzéseit. A Budapesti Bőripari Vállalat tőkés exportja gyakorlatilag stagnál. 2><h
