MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-12-14 676. öe. - 1983_VB 676/43

-5Gazdaságpolitikai Munkabizottság munkájára jellemző. A kerületi Párt Végrehajtó Bizottság - kísérleti jelleggel, immár 3 éve - üléseit új rendszerben, havonta tartja. Az eltelt időszak kedvező tapasztalatokat hozott: az új rendszer biztosította a Szervezeti Szabályzat előírásainak, a párt normáinak betartását, a hatáskörbe tartozó kérdésekben a testületi döntéseket. A Végrehajtó Bizottság betöltötte operatív irányító szerepét, ugyanakkor lehetővé tette a testületi tagok jobb bevonását az előkészítő munkába, a területi tapasztalatok szerzésébe. Előrelátó tervezéssel, jobb szervezéssel a korábbinál célszerűbb munkamegosztás jött létre a testületek között. Probléma időnként a végrehajtó bizottsági ülések időtartamának meghosszabbodásában, a tájékoztatásban jelentkezett. A kerületi Pártbizottság apparátusa betölti szerepét, teljesíti hivatását, megfelelően segíti a testületek munkáját, nagy részt vállal abban, hogy a kerületi és a felsőbb pártszervek határozatai a kerület pártszervezeteinél megvalósuljanak. Az irányítás továbbfejlesztése (adminisztratív, illetve tömegszervezeti vezetők értekezletének bevezetése, titkári látogatások, vezetői értekezlet előtti beszámoltatás, illetve tájékoztatás kérés, a pártszervezetek reszortfelelőseinek rendszeres összehívása) növelte a munka hatékonyságát. A Pártbizottság munkájának tartalmi tapasztalataiból az alábbi főbb kérdéseket emeljük ki: a/ Gazdaságpolitikai munka A Pártbizottság munkájában központi helyet foglalt el a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása. A Pártbizottság testületei, és az apparátus folyamatosan segítették, ellenőrizték, elemezték a gazdaságpolitikai határozatok megvalósulását. A Gazdaságpolitikai Munkabizottság évente két alkalommal elszámoltatta a gazdálkodó egységek igazgatóit és párttitkárait. A Pártbizottság ösztönzésére a pártszervezetek több olyan fontos kérdést vizsgáltak és tárgyaltak, amelyek számottevően befolyásolták az éves tervek megvalósulását: több esetben kezdeményezőén léptek fel egyes kérdések megoldására (terv átdolgozása, szervezeti módosítás, új üzemeltetési formák vállalati szintű kezdeményezése). Az érdekegyeztetési folyamatokban megnőtt az alapszervezetek szerepe és ezt többségükben vállalták is. Munkájukra jellemző, hogy az általános tennivalókból knndulva a korábbi évekhez képest jóval többet foglalkoztak konkrét helyi feladatokkal, amivel a felvüágosító munkán túl ösztönzőleg hatottak a gazdasági vezetők tevékenységére is. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a népgazdaság, a vállalati és egyes csoportérdekek összhangjának megteremtése a korábbinál nehezebb feladat elé állította a pártszerveket, nem minden esetben sikerült megtalálni az elvi, politikai irányítás, illetve a konkrétság és operativitás ORSZÁGÚD CÍLVÉLTÁR