MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983
1983-12-14 676. öe. - 1983_VB 676/23
-15A tervszerű, folyamatos tagfelvételi munka szükségességét húzza alá a pártszervezetek szervezettségében meglevő nagy eltérés is. Az elmúlt években a pártszervezetek erőteljes kezdeményezői voltak a KISZ szervezetek létrehozásának. A korösszetételből adódott, hogy csak négy intézményben volt realitása a KISZ szervezet megalakításának. Az utóbbi 2—3 évben — a már jelzett problémák miatt - kevés fiatal kutató felvételére került sor, többségük szerződéses, közülük is többen vidékiek. Ök alig kötődnek az intézetekhez. A KISZ szervezeteket alapító KISZ tagok időközben szinte valamennyien 30 éven felüliek lettek. A családalapítás, és a már említett egzisztenciális gondok miatt úgy érzik kinőttek az ifjúsági mozgalomból. Közülük sokan GYES-en vannak. Ezek a problémák, valamint az, hogy a pártszervezetek sem fektettek kellő hangsúlyt a folyamatos irányításra, kapcsolattartásra, okozták azt, hogy a jól beindult KISZ szervezetek szervezeti élete erőteljesen hanyatlásnak indult és egy kivételével meg is szűntek. Pártbizottságunk és az intézetek, az intézeti pártszervezetek közti kapcsolat folyamatos, rendszeres. A tudománypolitikai irányelvek megjelenése óta valamennyi intézetet beszámoltattuk munkájukról, a tudományos élet pártirányításának helyzetéről, a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának állásáról. Több alkalommal összefüggően is áttekintettük az intézetek helyzetét. Mind nagyobb figyelmet fordítottunk arra, hogy a pártszervezeteket, a jól felkészült kutatókat miképpen vonhatjuk be a kerület politikai életébe, pártbizottságunk munkájába. Jól példázza ezt az, hogy felkérésünkre a Szociológiai Kutató Intézet munkacsoportja 1980-ban tudományos elemzést készített a kerületben dolgozó vezetők és értelmiségiek életmódjáról és ez év végén a tanuló- és dolgozó ifjúság helyzetéről. Bővülő azon alkalmak száma is, amikor tudományos szakismeretet igénylő agitációs és propaganda kérdésekben, vagy akár szakkérdésben is /pl. „A tanulóifjúság értéktudata"/ egy-egy tudományos kutatót kérünk fel előadás megtartására. 4/ A következő időszakban az alábbi feladatok kiemelését tartjuk szükségesnek l/A politikai munka feladatait az egyes rétegek sajátosságainak, megnyilvánulásainak ismeretében az eddiginél differenciáltabban és konkrétabban kell meghatározni. A politikai nevelő munka előterében a tudatformálás, az ideológiai, politikai felvilágosítás legyen. Ennek keretében javítani szükséges és tudatossá kell tenni a pártonkívüliekkel, a fiatalokkal, különösen a munkásfiatalokkal való foglalkozást. 2/ Az alapszervezetek munkájában erősíteni kell a nyitottságot, a politizáló, felelősséget vállaló légkört, a politikai érzékenységet, reagálóképességet. Növelni kell a testületek és párttagok felelősségét a határozatok előkészítésében, elfogadásában, a végrehajtásban, a környezetük formálásában. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak — kiemelten a KISZ szervezetek — pártirányítását tovább kell javítani. OHSIÁ&OS LtVÉLTÁí?
