MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-12-14 676. öe. - 1983_VB 676/20

-12lyült, tisztázó viták zajlottak le a társadalomtudományi intézetekben, s elmondhatjuk, hogy ezek az elvek ma is szilárd bázisát alkotják az intézetekben folyó társadalomtudományi kutatásoknak. A publikáció szabadabb lehetősége pozitív tendenciaként él a kutatók körében, mely serkentőleg hat a kutatásra, ugyanakkor igényli a fokozott felelősséget. E felelősség értelmezésében azonban még ma is tapasztalható kisebb-nagyobb bizonytalanság mind az egyén, mind pedig az intézmény részéről. A kutatási szabadság érvényesítésének egyik feltétele az, hogy a kutatóhelyek egyben olyan vitafórumokká váljanak, ahol minden lényeges kérdést a hozzáértő munkatársak széles körével tárgyalnak meg. Ez a műhelymunka erősíti a kutatóhelyek tudományos jelentőségét, hiszen módot ad a nézetek ütköztetésére, s ezzel együtt a tudományos gondolkodás formálására, nem utolsósorban pedig az utánpótlás nevelésére. Jelenleg azonban a szakmai viták a legtöbb esetben nem lépik túl a szűk szakmai kereteket. Az alapjában pozitív képhez hozzátartozik az is, hogy néhány intézetben akadtak kedvezőtlen megnyilvánulások. Egyes, főként fiatalabb, tapasztalatlanabb kutatók kellő felelősségérzet híján támogattak ellenzéki megnyilvánulásokat, részt vettek egy-egy aláírásgyűjtő kampányban, vagy látogatta^ /néhány évvel ezelőtt/ magánlakásokon tartott előadássorozatokat. Esetenként előfordult, hogy egy-egy idősebb kutató /párttag is/ részt vett ezeken a megnyilatkozásokon. Velük minden esetben tisztázó — figyelmeztető beszélgetést folytatott a munkahelyi állami és pártvezetés; szükség esetén írásos figyelmeztetésben is részesítve a szép szóból nem értőket. A párttagokkal beszélgetést folytatott a Pártbizottság vezetése is. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy az ellenzéki akciók elcsendesedtek; a kutatók körében politikai rendszerünkkel ellentétes természetű problémák nem vetődnek fel. Az alkalmazott módszerek sikeresnek bizonyultak, ez azonban nem zárja ki hasonló esetek előfordulását. Mindenesetre állandó feladatként kell szem előtt tartani az ideológiai-politikai képzést és továbbképzést, főként a fiatal kutatók megfelelő orientálását. Az intézetek vezetése — igazgatók és helyetteseik — az elért eredményekre támaszkodva az ismertetett nehézségek mellett irányítják a kutatómunkát. Kerületünkben — kettő kivételével — nyugdíjazások, munkahely változások miatt az utóbbi két-három esztendőben új igazgatók kerültek az intézetek élére. Az 1981 óta kinevezett hat új igazgató közül öt az intézet dolgozói sorából került ki. A vezetőváltások az intézetek szakmai munkájának folyamatosságát biztosították. Kisebb-nagyobb strukturális változásokat kezdeményeztek, amelyek — úgy tűnik — a korábbiaknál jobban szolgálják az intézeti fő célkitűzések megvalósulását. b/ A pártszervezetek munkája A társadalomtudományi kutatóintézeti pártszervezetek tevékenységét alapvetően meghatározza, hogy a társadalomtudományi kutatások szakmai és ideológiai - poliORSZÁGOS LEVÉLTÁk U