MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-09-07 668. öe. - 1983_VB 668/15

- 9 használásához vezet. A munkaerő nem elég hatékony foglalkoztatása jelentős részben arra vezethető vissza, hogy a vállalatok ott is megtartani igyekeznek a korábbi létszámot, ahol ezt a termelés mai szinvonala nem indokolja. Nem indult meg az erőforrások átáramlasa azokra a területekre, ahol hatékony felhasználásuk \> lehetőségei meglennének. A termelés lassú szelekciója, a rossz szerkezetű képzés szintén e kedvezőtlen folyamatot erősiti. Kritikus helyzet van a pedagógusok, egészségügyi középkáderek és az élelmiszerkereskedelem területén is. A budapesti munkaerőhelyzet alakulását erőteljesen befolyásolja az a tény is, hogy a több mint 300 ezer főt foglalkoztató nem anyagi ágazatokban kevés figyelmet kapnak a hatékony foglalkoztatás követelményei. A főváros munkaerőhelyzetét tehát összességében az jellemzi,hogy egyidejűleg van jelen a tényleges munkaerőhiány és az alacsony hatékonyságú foglalkoztatás. 2. A lakosság jövedelemviszonyai, az ellátás helyzete. Az elmúlt években a lakosság életszínvonalát átlagosan sikerült megőrizni, ugyanakkor ez az utóbbi években rétegenként és rétegeken belül is differenciálódott. A foglalkoztatottak havi átlagbére az anyagi ágakban az 1977. évihez képest közel egyharmadával növekedett, míg a fogyasztói árszint ezt némileg meghaladó mértékben emelkedett. Ezzel egyidőben jelentős mértékben nőtt a társadalmi juttatások értéke, így a lakosság fogasztását szerény mértékben sikerült növelni. A természetbeni társadalmi juttatások /oktatás, egészségügy, szociális ellátás/ is hozzájárultak az elért életszínvonal megtartásához. Ugyanakkor tény, hogy a fővárosban drágább az élet, mint más településeken. A nagyvárosi élet minőségi elemei erőteljesen növelik a családok terheit. A jövedelemkiegészités és a költségcsökkentés lehetőségei szűkebbek, mint vidéken. A reálbércsökkenés-a foglalkoztatás és fogyasztás struktúrája miatt - a fővárosban a legnagyobb. ÁS