MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-01-26 653. öe. - 1983_VB 653/44

9 Az egészségügyi pártszervezetek kiemelten foglalkoznak a k

áder- és személyzeti munkával, mégis ez az a terület, ahol a politikai munka erőteljes javitása szükséges. Az indokolatlan tekintélytisztelet, a szubjektivizmus néha még a pártmunkában is érezhető. Egy-egy orvosvezető megitélésénél a tekintély indokolatlan féltése és védése tapasztalható. A kinevezéseknél a szakmai felkészültség olykor háttérbe szoritja a vezetői alkalmasság, a vezetőkészség kritériumát. A jelenlegi káderkiválasztási rendszer megfelelő keret, tökéletesitése, a döntésben résztvevők felelősségének növelése, a kádermunka demokratizmusának fejlesztése további feladatot jelent. Az intézmények belső demokratizmusa fejlődött. A munkahelyi demokrácia szervezeti keretei mindenütt biztositottak, a vezetők többsége támaszkodik véleményükre. A tartalmi munkát javitotta, hogy pártszervezeteink súlyt fektettek a munkahelyi demokrácia fórumainak,a párt és tömegszervezetek jog- és hatáskörének ismertetésére, tudatosítására. Ennek ellenére még mindig tapasztalhatók olyan negatív jelenségek, amelyek gátolják a fiatalok szakmai továbbfejlődését, kizárják őket bizonyos műszerek használatából, s jelentős anyagi-, erkölcsi hátrányt teremtenek számukra. Ezért tartjuk fontos feladatnak a demokratikus vezetői magatartás erősítését. A pártszervezetek sokat foglalkoznak az etikai helyzet alakulásával intézményeinkben. Kirívó etikai vétségek néha a presztízsveszteségtől való félelem, bizonyos előnyök /erkölcsi-, anyagi/ megőrzésének, vagy szerzésének szándéka. Ezért szabtuk feladatul a kollegális kapcsolatok javítását, az orvos-orvos, az orvos-nővér munkakapcsolat állandó figyelemmel kisérését. Intézményeinkre a javuló munkahelyi légkör jellemző. /Ez megmutatkozik a szakdolgozók fluktuációjának csökkenésében is/. Ennek vizsgálatát, differenciált, konkrét értékelését állandó feladatuknak tekintik a pártszervezetek. Egészségügyi pártszervezeteink munkája jól szervezett. Szerepük meghatározó az intézmények életeben. A partiranyitas a rendszeres szervezeti élet, a pártszervezetek tartalmi munkája, a testületek demokratizmusa, a párt- és állami vezetők kiegyensúlyozott, elvszerü kapcsolata révén érvényesül. /A János Kórház és Rendelőintézetben pozitiv változást eredményezett a PB-VB létrehozása: szélesebb bázist teremtett a politikai munkához. A testületek segitőkész, elvtársi kapcsolatot alakítottak ki az integrált egységek pártszervezeteivel/. Az egészségügyi pártszervezetek szakmai munkát segitő, ellenőrző tevékenysége jó. A gondolkodás középpontjában a beteg, a betegellátás javitása áll. A beszámoltatások szemlélete is ezt tükrözi. A pártszervezetek kezdeményezőkészsége nőtt. Igazolja ezt például az, hogy a János Kórház és Rendelőintézet VB-a minden osztályvezető főorvossal elkészíttette az osztály ötéves szakmai és müszertervét, fejlesztési elképzeléseit. Efeeket véleményezték és meghatározták a feladatokat. Indokolt esetben több helyütt kezdeményeztek kádercseréket /Korányi, Központi Állami Kórház, Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet, Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet/. Növekvő súllyal foglalkoznak az eddig "periférikusnak" itélt kérdésekkel, mint pl. a gazdálkodás, az energiatakarékosság, a müszergazdálkodás, a gazdasági-műszaki ellátás helyzete. A pártszervezetek jelentős szerepet vállaltak az "összkórházi" szemlélet terjesztésében és erősítésében. Kiemelten foglalkoztak az ötnapos munkahét bevezetésével. Az előkészítés minden fázisát figyelemmmel kisérték, a tapasztalatokat öszszegezték, testületi üléseken tettek javaslatokat a módosításra /pl. a túlbiztosítások megszüntetésére/. Szemléletformáló tevékenységüknek is köszönhető, hogy megszűnt a kezdeti idegenkedés, az átállás a betegállátásban nem okozott nagyobb zökkenőt. «l