MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-01-26 653. öe. - 1983_VB 653/41

6 Nagyfokú igény tapasztalható a kérdések elméleti megközelítésére, ugyanakkor restség van a kidolgozott válaszok elsajátításában. Néhány kérdés megértetése nem sikerült kellően: például a háború és béke kérdése, a fegyverkezések közötti különbség Aülönösen a fiatalok körében/. Nehéz megértetni a szocialista országok kommunista pártjai közötti együttműködési problémák létezését /pl. román-magyar/. Az internacionalizmus fogalma esetenként még mindig a hazafisággal szembeállítva jelentkezik. Oka lehet ennek az is, hogy többször jellemezete munkánkat a "szégyenlős hazafiság". Gyakori a formulákban való gondolkodás. A megváltozott gazdasági helyzethez való alkalmazkodás alapvető pilléreknek tartott elveket bontott meg a fejekben /az életszínvonal állandó emelése, a felhalmozás meghatározott aránya,a mező- • gazdaság-ipar viszonya, az elosztási viszonyok, a teljes foglalkoztatottság és munkanélküliség problémája, stb./. Nehéz elfogadtatni, hogy az élet realitásához való alkalmazkodásunk nem ellentétes elveinkkel, ha korábban hangoztatott nézetekkel szembe is kerülünk. Sok vita és több hibás nézet kiséri az uj gazdálkodási formákat /pl. elsősorban innen erednek a kiáramló nagy jövedelmek, túlságosan nagy teret nyer a magánszektor, stb./ ugyanakkor reális gond, hogy elősegítik az anyagias szemlélet erősödését. Érzékelhető az is, hogy esetenként sajnos már emberi értékmérővé válik a megszerzett anyagi javak mennyisége. A kongresszusi határozat szellemében néhány rétegre jellemző sajátosságokat külön is megvizsgáltunk. így került sor a kerületi egyetemi-főiskolai ifjúság politikai arculatának felmérésére. A hallgatok köreben meglehetősen sok a világnézeti tisztázatlanság; az egyedi problémák általánosítása, esetenként szélsőséges véleményalkotás is tapasztalható. A főiskolai marxizmus-leninizmus oktatásában levő lehetőségeket nem tudjuk kellőképpen kihasználni. A hallgatók befolyásolását a nevelőmunka hatékonyságának növelésével erősíthetjük. Nagy a jelentősége az oktatói példamutatás erősítésének. Ugyancsak a rétegmunka javítása érdekében tárgyaltuk meg a János Kórházban dolgozó orvosok , illetve a KFKI kutatóinak eszmei-politikai arculatáról szóló jelentést. Az értelmiség e két reprezentáns regétében a többségre az alkotó munkavégzés, politikánk támogatása, a társadalomhoz való pozitív viszony a jellemző, ugyanakkor a társadalmi kérdések megítélésében - a zömmel pozitív állásfoglalások mellett - tapasztalhatók negatív vélemények is. Ezek a kellő tárgyismeret hiánya miatti általánosításból, esetenként tájékozatlanságból vagy elhamarkodott ítéletekből táplálkoznak, befolyásolják a társadalmunkban ténylegesen jelenlévő negatív jelenségek is. A pártszervezetek nem foglalkoznak eleget az egyes rétegekben, csoportokban meglévő nézetek feltárásával és az ebből fakadó feladatok meg fogalmazásával. II. Az egészségügyi pártszervezetek munkája A kongresszusi dokumentumok alapján az egészségügyi pártszervezetek is megfogalmazták a saját feladataikat. Ezzel közel egy időben került sor a Politikai Bizottság 1979. szeptemberi határozatának végrehajtását célzó Intézkedési Tervek elkészítésére. U