MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983
1983-07-13 665. öe. - 1983_VB 665/97
- 8 illetve bizonyos részlegek helyét nem sikerült megtalálni az uj szervezetben. /SZIKTI, Bőr- és Híbőrkutató/. A munkahelyváltoztatást motiválja az is, hogy többen nem vállalják a magasabb követelményeket, vagy más területen jobban vélik megtalálni számításukat . A munkaerőmozgás azonban nem olyan mértékű, hogy érdemi befolyást gyakorolna a kutatóintézeti hálózat , a termelő vállalatok és a fejlesztő vállalatok közötti kádercserékre. A fejlesztő vállalatoktól távozók elsősorban üzemekben, szövetkezeti szektorban és gazdasági társulásoknál helyezkednek el. Számuk nem nagy és az esetek többségében tehetséges fiatal szakemberekről van szó. A kutatóintézetek, valamint az egyetemek és főiskolák között továbbra sincs érdemi munkaerőáramlás; a mobilitás lorábbi akadályai /fogadókészség hiánya, telitettség, bérezési és munkaügyi problémák stb./ továbbra is megmaradtak. Az átszervezéseket a kutatóintézetek többségében a korábbi vezető-gárda hajtotta végre. Uj vezetők kinevezésére az intézmények mintegy 1/4 részében került sor. Elsősorban abban az esetben,,ha uj fejlesztő vállalat alapításáról van szó /Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat, Innovateszt Kutató és Fejlesztő Vállalat stb./, illetve ott, ahol a korábbi intézetből egy-egy részleg levált, vagy több önálló intézetből jött létre az uj vállalat. /Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Fejlesztő Vállalat, Mikroelektronikai Vállalat/. Az átszervezés egy esetben járt az intézményi vezetők jelentős cs erélődésével /Bőr- és Cipőipari Kutató és Fejlesztő Vállalat/. A kutatófejlesztő vállalatok káderhelyzetének - különösen a vezetői káderutánpótlásnak megnőtt a jelentősége az uj helyzetben. E folyamatok figyelmmel kisérése továbbra is kiemelt feladat maradt. Az átminősités hatására több intézmény jelentős változtatásokat hajtott végre szervezeti felépitésén. Csökkentették a belső irányitás lépcsőfokait, a fejlesztési kapacitás vertikális tagozódását alakitották ki, növelték az uj részlegek, főosztályok önállóságát és felelősségét. Ez elősegiti, hogy jobban érvényesüljön az érdekeltség a költségekkel, az anyaggal és az energiával való ésszerű gazdálkodásban. A belső szervezeti átalakításokat a fejlesztő vállalatoknál dolgozók döntő többsége helyesléssel fogadja. Fontos, hogy e törekvésekhez a legnagyobb teljesítményre képes szakemberek zárkóztak fel először. Erősödik a teljesítmény szerinti differenciálás szükségességének elismerése, az egyenlősdi szemlélet helyett. Az átminősitési folyamat végigvitelében, segitésében kiemelkedő szerepet vállalt az OMFB, jelentős munkát végeztek a szaktárcák és az OKISZ. Több helyen ma is tanácsadó szolgálat működik, amely segit alkalmazkodni az uj helyzethez. ORSZAGOíi USVÉLTAR 9*
