MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1983

1983-01-26 653. öe. - 1983_VB 653/18

- 10 Legfontosabb feladataink között tartjuk számon annak elkerülését, hogv^ az egészségügyi intézmények költségvetési szűkösségéből fakadó problémák miatt az ott dolgozók között pesszimista hangulat alakulgon ki. Tudomásul véve, hogy bizonyos területeken stagnálás, néhol visszaesés következhet be, pártszervezeteink is cselekvőkészséget tanúsitanak a belső tartalékok feltárására, a racionálisabb gazdálkodásra és az emberi tényezők mind jobb kihasználásra. Ezt a beszámoló taggyűlések is megerősítették. Az egészségügyi pártszervezetek kiemelten foglalkoznak a káder- és személyzeti mnnkával

, mégis ez az a terület, ahol a politikai munka erőteljes javitása szükséges. Az indokolatlan tekintélytisztelet, a szubjektivizmus néha még a pártmunkában is érezhető. Egy-egy orvosvezető megítélésénél a tekintély indokolatlan féltése és védése is tapasztalható /pl. János Kórház szülészete/. A kinevezéseknél a szakmai felkészültség olykor háttérbe szőritja a vezetői alkalmasság, a vezetőkészség kritériumát /ezt erősiti a szakmai-kollégiumok gyakorlata is/. Ennek ellenére az a véleményünk, hogy a káderkérdések eldöntését az adott egységek párt- és állami vezetőire kell bizni, ebbe beleszólni nem szabad, csak ellenőrizni kell az elvek gyakorlását. Jónak tartanánk, ha az osztályvezető főorvosok kinevezési hatáskörét a Fővárosi Tanács Egészségügyi Főosztálya leadná az intézeteknek. A pártszervezetek sokat foglalkoznak az etikai helyzet alakulásával intézményeinkben. Kirivó etikai vétségek nem fordultak elő. Feladatul szabtuk meg a kollegális kapcsolatok javitását, az orvos-nővér és orvos-orvos munkakapcsolat állandó figyelemmel kisérését. Az intézmények belső•demokratizmusa fejlődött. A munkahelyi demokrácia szervezeti keretei mindenütt biztosítottak, a vezetők többsége támaszkodik is véleményükre. A tartalmi munkát javitotta, hogy pártszervezeteink súlyt fektettek a munkahelyi demokrácia fórumainak, a párt- és tömegszervezetek jogés hatásköreinek ismertetésére, tudatosítására, működésére. Intézményeinkre a javuló munkahelyi légkör jellemző. /Ez megmutatkozik a szakdolgozók fluktuációjának csökkenésében is./ Ennek vizsgálatát, differenciált, konkrét értékelését állandó feladatuknak tekintik a pártszervezetek. Egészségügyi pártszervezeteink munkája jól szervezett. Szerepük meghatározó az intézmények életében. A pártirányítás a rendszeres szervezeti élet, a pártszervezetek tartalmi munkája, a testületek demokratizmusa, a párt- és állami vezetők kiegyensúlyozott, elvszerü kapcsolata révén érvényesül. /AJános Kórház es Rendelőintézetben pozitiv változást eredményezett a PB-VB létrehozása, szélesebb bázist teremtett a politikai munkához. A testületek segitőkész, elvtársi kapcsolatot alakítottak ki az integrált egységek pártszervezeteivel./ Az egészségügyi pártszervezetek szakmai munkát segitő, ellenőrző tevékenysége jo. A gondolkodás középpontjában a beteg, a betegellátás £J vitása áll. A beszámoltatások szemlélete is ezt tükrözi. At