MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-03-24 630. öe. - 1982_VB 630/97

- 15 A tudatosabb munkaerőgazdálkodás egyes - elsősorban ipari vállalatok tevékenységében - különösen a tervidőszak második felében vált érzékelhetővé. / Csepel Müvek, Ganz-Mávag, MHD., Minőségi Cipőgyár/. Több olyan intézkedés született, amivel a munkaerő ésszerűbb és hatékonyabb foglalkoztatása vált lehetővé. Munkaerőt kiváltó, magasabb termelékenységet biztositó rekonstrukciók valósultak meg, pld. a konfekcióiparban, textiliparban. Egyes - vidéki munkahelyekkel rendelkező - fővárosi vállalatok munkaszervezése javult, célszerűbbé, összehangoltabba vált. Nagyobb élőmunkát igénylő tevékenységeket vidékre telepitettek. Fokozták a gyárak és gyáregységek önállóságát, javították az üzem- és munkaszervezést / ORION, IKARUS, Minőségi Cipőgyár,stb./ Tapasztalataink szerint a központi szervek növekvő gondot forditanak az anyagi ágazatokban dolgozók létszámának vizsgálatára, a munkaerőgazdálkodás figyelemmel kisérésére, ellenőrzésére. Kevésbé tapasztalható ez a közel 300 ezer főt foglalkoztató nem anyagi ágazatokban. Az elemzéseknél alig találkoztunk azzal, hogy összességében a létszám sok vagy kevés, az egyes tevékenységi körökben milyen az intenzitás. Valószinüsithető, hogy e területeken is található felszabaditható munkaerő. / 6.sz. melléklet./ A különböző kisszervezetekkel kapcsolatban a vállalatok részéről egyenlőre még tartózkodás tapasztalható, inkább kedvezőtlen hatásától tartanak és úgy vélik, hogy ez tőlük további, elsősorban kvalifikált munkaerőt von el. Kevéssé található még törekvés arra, hogy maguk a vállalatok hozzanak létre ilyen szervezeteket, ill. vállalkozó kedvű dolgozóik részére ezúton a vállalaton belül teremtsenek lehetőséget legális és többlet-teljesitményen alapuló jövedelemnövelésre. A kisszervezetek működésének hatása a területi munkaerőhelyzetre - illetve az ellátás, szolgáltatás színvonalára - ma még nem Ítélhető meg. Reálisan azonban számítani lehet arra, hogy a kisszervezetek körének bővülése élénkíti a dolgozók ágazati, foglalkozási mobilitását, ami - a magánszektor fejlődéséhez hasonlóan - az állami, szövetkezeti szektorban további létszámveszteséggel jár. A hatósági munkaerő-közvetítésben - kötelező jellegének megszűnése következtében - a szolgáltatási funkció lépett előtérbe. A szervezet feladata, hogy a munkát keresőknek a bejelentett munkáltatói igények felhasználásával segítséget nyújtson megfelelő elhelyezkedésükhöz, elősegítve a munkához való jog érvényes itését. 3*