MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-03-10 629. öe. - 1982_VB 629/20

- 8 A fővárosi lakosok részére öt év alatt valamivel több mint 26 milliárd Ft. összegű kölcsönt folyósítottak. Ez az országos lakossági hitelnyújtás 19,4 %-a. Öt év alatt a budapestiek 19 milliárd forintot forditottak hiteltörlesztésre, ami az országosnak 20,2 %-a, Budapesten a hiteladások száma öt év alatt 21 %-kal, 106 ezer fővel emelkedett. 1980. december 31-én 606 ezer volt. Minden 1000 lakosra 290 hiteltartozás jutott, amely kevesebb mint a vidéki átlag / 324/. Budapesten minden harmadik személynek, illetve csaknem minden háztartásnak van hiteltartozása. A betét- és hitelállomány alakulását nagymértékben befolyásolták az anyagban jelzett kereseti arányok, de a családok egy részének jövedelmét más források is alakitják. Ilyenek többek között a kiegészitő és kisegitő gazdaságból származó jövedelmek. A kiegészitő-, kisegitő gazdaság vizsgálatakor csak közelitő számitásokat lehetett végezni. Az a tapasztalat, hogy a lakosság egyes rétegei tudnak külön jövedelmet szerezni, ezért a második gazdaságban kifejtett munka a rétegen belüli differenciákat növeli elsősorban. Valószinüsithető, hogy a fővárosban dolgozók eziranyu aktivitása az országos átlagnál korlátozottabb. Ennek oka, hogy a legelterjedtebb / kb. 3,5 millió embert mozgató / mezőgazdasági jellegű tevékenység folytatására a fővárosban lényegesen kevesebb a lehetőség / a hétvégi telkeken folyó gazdálkodást is figyelembe véve /. Ezt nem kompenzálja a szolgáltatási, kisüzemi tevékenységek kétségkivül nagyobb lehetősége. Valószinüsithető azonban az is, hogy a kisvállalkozással kapcsolatban hozott intézkedések a fővárosban külön jövedelemszerzési lehetőségeket erőteljesebben bőviti, mint vidéken. A megélhetési költségek a fővárosban magasabbak mint a vidéki városokban, illetve községekben, ami kiegyenliti a fővárosi keresetek magasabb szintjét. A fővárosban élők magasabb megélhetési költségszintje részben objektiv adottságokkal magyarázható, részben pedig az életminőséggel, az igényesebb életvitellel függ össze. A megélhetési költségek főbb jellemzőit a következőkben foglaljuk össze: - élelmiszerkiadások a fővárosban lényegesen nagyobbak a vidékieknél. Az alapja a saját termelésű fogyasztásban keresendő, ami a községekben kb. 30 %, a vidéki városokban 10-15 %, a fővárosban pedig 3-4 %; lo