MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-12-15 650. öe. - 1982_VB 650/115

- 9 ­sát, a nagyobb szervezettséget, a takarékosság szigorúbb érvé­nyesítését. Kezdeményezik a programok témáinak szükitését, né­hány elhagyását, hogy a legfontosabbakra összpontosíthassák a korlátozott anyagi eszközöket. Politikai munkánk fontos feladata az intézeti kezdeményezések bátoritása, gyorsítása. Intézeteink egy részét érzékenyen érintik az importkorlátozá­sok is. A korlátozás indokoltságát értik - munkájukkal ésszerű megoldását segitik -, de a mértékét és a megoldás hogyanját vi­tatják. Az akadémiai intézetek tőkés import anyag- és alkatrész­kerete 60-70 %-kal csökkent. Ez évben a korábban felhalmozódott tartalékokkal átvészelik az intézkedést, 1983-ban viszont az a veszély áll fenn, hogy - például a Kémiai Kutató Intézetben ­többmilliós értékű műszereket nem tudnak működtetni. Aggodalomra ad okot, hogy a műszerbeszerzésre rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű valutát sem tudják célszerűen elkölteni, illetve az alkatrész, az anyag után fizetendő megemelt adók lényegesen csök­kentik a fejlesztési alapot. A híradástechnikai feladatok, a spe­ciális kutatások egyaránt igénylik az ipari kutatóintézeteknél a szinvonal tartását. Indokoltnak látszik a kutatóintézetek egyedi elbírálása. Tapasztalataink alapján megállapítható, hogy az intézetek jelle­güknek megfelelően, feladatuknak tekintik a népgazdaság, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztési érdekeinek szolgálatát; ez program­jaikban, kutatási tematikájukban is érvényesül. Szélesedett és szervezettebb lett a gyakorlattal, a nagyvállala­tokkal, a TSZ-termelési rendszerekkel a kapcsolat. A kutatás e­redményessége, az eredmények hasznosítása nagyon differenciált, gondokkal terhes. A kutatási eredmények hasznosulását neheziti a fogadókészség, az érdekeltség hiánya, az eljárások nehézkessége. A szemléleti, az irányitási, a pénzügyi és a jogi szabályozás korszerűsítése elsősorban nem anyagi ráforditást igényel. Jelen­tős tartalékaink vannak a kutatói rugalmasságban, a felhasználói igények gyorsabb teljesítésében és a munka hatékonyságának a ja­vításában. Ennek érdekében több intézetünkben vállalkoztak az alkotó munka mérési, minősitési, valamint az ehhez kötődő érdekeltségi rend­szer kialakítására. Ezeket a rendszereket a tapasztalatok alap­ján évről évre finomitják, pontositják. A kisérletek nem hibátlanok, de hozzájárulnak ahhoz, hogy a te­vékenység minősitése kollektivabbá, objektívebbé legyen. Nőtt az alaptevékenységhez kötődő alkotó vita; mely az eredményesebb munkát, a nagyobb kutatói teljesítményekre való ösztönzést jól szolgálja. A kerületi intézetek közötti együttműködés sok tartalékot rejt magában és egyben lehetőséget a felhalmozott tudás, tehetség, a nagyértékü eszközök racionálisabb működtetésére. Végrehajtó Bi­zottságunk ennek szorgalmazása érdekében vizsgálta az informá­ciós számítástechnikai kapcsolatok helyzetét, tennivalóit. E cél­ból jelentettük meg a "Ki mit kutat - ki mit gyárt" cimü füzetet is. Megszerveztük a "Vezetők Klubját". Célja a tapasztalatcsere, a vezetők együttműködésének fejlesztése. A nemzetközi kapcsolatok­ról, az exportvállalkozásokról, a gazdasági munkaközösségek szer­vezéséről folytatott viták, eszmecserék alapján a klub eddigi mű­AAf

Next

/
Thumbnails
Contents