MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-12-15 650. öe. - 1982_VB 650/109

- 3 lényeges megváltoztatásával fejlődhetünk tovább. Éreztetik még hatásukat a korábbi monopolhelyzetből adódó beidegződések/ amelyek nem veszik figyelembe a piaci igényeket, a műszaki és a minőségi követelményeket, a szállitási határidőket. A lassú alkalmazkodás különösen a tőkés piacon okozott veszteségeket. A változás érdekében több intézkedés történt. Az exportmunka javitását szolgálja a piacpolitikai célok meghatározása; ezek a feladatok mellett az eszközöket és a módszereket is tartalmazzák /pl. a GVM stratégiai tervét a dolgozók széles körben megvitatták/. A fejlesztési intézetek segitették a nagyvállalatok exportképességének erősitését. Megélénkült a fővállalkozás, üj kezdeményezésként pl. az ÉGSZI a vállalati készletek hasznosítására inditott akciót. Az erőfeszítések eredményeként a tőkés export jövedelmezősége a kerületi vállalatoknál folyamatosan javult, azonban még most is elmarad az ipari átlagtól. A GVM 1980-tól kezdődően 57,-Ft-ról 38,-Ft-ra, a VBKM 10 %-kal, 35,-Ft-ra javította devizakitermelési mutatóját /s mindezt 20 %-os tőkés export növekedés mellett érte el/. A tőkés import csökkentésében /beruházás, alapanyag, alkatrész/ eredményeket értek el a vállalatok, ezt bizonyitja, hogy a devizamérlegük pozitiv. A VBKM a vállalati, a GVM a belső irányításának korszerűsítésére tett intézkedései azt szolgálták, hogy a vezetési lánc rövidüljön, az alsóbb szintű vezetők önállósága növekedjen, az egységek teljesítményei jobban mérhetők legyenek. A pártbizottság az Energiagazdálkodási Intézet segítségével vizsgálta a nagy energiafogyasztók ésszerű energiafelhasználásra és takarékosságra tett intézkedéseit. Jelentősek az eredmények a folyékony energiahordozókkal való takarékos gazdálkodásban. A pártszervezetek mindinkább azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a termelésben, a gazdálkodásban meghatározóak. Jelentős szerepük volt a munkaerő belső átcsoportosításában, a vállalati irányitás korszerűsítésében és a belső érdekeltségi rendszerek alakításában, valamint a kedvező folyamatok kialakításában, gyorsításában. A végzett munkát és a tennivalókat mindinkább politikai hatásuk és a gazdasági realitások szempontjából mérlegelik. Gondjaik közül a legfontosabbak : néhány szakmában a szakmunkáshiány és az utánpótlás folyamatosan szűkülő lehetősége, a munkaerő belső átcsoportosításának emberi és anyagi problémái, a kisvállalkozások, a gazdasági munkaközösségek megjelenésével jelentkező vélt, vagy valós konfliktushelyzetek. Ideológiai-politikai tudatformáló munkánk Életünk, fejlődésünk legáltalánosabb kérdéseivel - igy pl. a szocialista tudat; a szocializmus gondjai, perspektívája; a történelmi szemlélet alakitása; politikai rendzserünk; nemzetiségi kérdés; érdek- és tulajdonviszonyok a szocializmusban - foglalkoztunk. Tapasztalataink szerint az eszmecserék napjainkra szókimondóbb, reálisabb és kritikusabb hangvételűvé váltak. Több és szenvedélyesebb vita alakult ki, ha gondjainkról, helyzetünkről szóltunk. Az utóbbi két évben érezhetően nőtt a kommunisták politikai érzékenysége, érdeklődése gazdasági helyzetünk és a nemzetközi politika iránt. Kedvező visszhangot váltott ki és nagy hiányt pótolt az 1956-os ellenforradalom okait, pártunk 25 éves tapasztalatait, tanulságait ismertető offenziv propagandamunka. Ennek folytatását AO^