MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-12-15 650. öe. - 1982_VB 650/21

- 11 A kerületi intézetek közötti együttműködés sok tartalékot rejt magában és egyben lehetőséget a felhalmozott tudás, a tehetség, a nagyértékü eszközök racionálisabb működtetésére. Végrehajtó Bizottságunk ennek szorgalmazása érdekében vizsgálta az információs számítástechnikai kapcsolatok helyzetét, tennivalóit. E célból jelentettük meg a "Ki mit kutat - ki mit gyárt" cimü füzetet is. Megszerveztük a "Vezetők Klubjáét. Célja a tapasztalatcsere, a vezetők együttműködésének fejlesztése. A nemzetközi kapcsolatokról, az exportvállalkozásokról, a gazdasági munkaközösségek szervezéséről folytatott viták, eszmecserék alapján a klub eddigi működése hasznosnak minősíthető. Az átszervezések, a szervezeti korszerűsítés szinte valamennyi intézetünket érintette. Kialakultak a kutatói bázisok, tisztábbak lettek a profilok. A feladat megoldása következetességet és nagy türelmet igényelt. Tapasztalataink szerint viszonylag zökkenőmentesen tudtuk a határozatokat elfogadtatni. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a Budapesti Pártbizottság igényelte és figyelembe vette kommunistáink, szakembereink véleményét. Pártszervezeteink szakszerűen, nagy felelősséggel és segítőkészséggel alakították ki javaslataikat, s vállalták a vitákat is. A pártvezetőségek kezdeményezéseikkel segítették és segitik ma is, hogy az uj szervezeti és működési rend mielőbb ismertté váljék, csökkenjen a bizonytalanság, s a kutatók közérzete megnyugodjon. Az uj közösségek összehangolódása, megerősítése hosszabb, ellentmondásosabb folyamat. Gond, hogy többen nem látják adottnak az eredményesebb működés feltételeit. Az egyéb okok miatt korlátozott lehetőségek láttán esetenként erőszakoltnak minősitik az átszervezést és hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi helyzetben inkább az innovációs lánc erősítésére, a kutatások eredményeit felhasználó érdekeltségre, a találmányok, szabadalmak nagyobb százalékának megvalósítására kellene törekedni. Problémát okoz az is, hogy néhány kutató nem az intézet érdekeit nézi, hanem szubjektiv módon, témacentrikus megközelítésből ellenez minden változást. A létszámcsökkentést a legtöbb intézményben kompromisszummal oldották meg, leadták a nyugdijba menő, illetve a még betöltetlen státuszokat. Ennél nagyobb probléma, hogy sok helyen nem, vagy csak kevés fiatalt vesznek fel. A mobilitás foka alacsony. A kutatók szemléletének formálása, az alkotó viták kibontakoztatása differenciált, nehéz feladat. Előre lépni csak az alapszervezetekkel összhangban, az ottani munkát jobban, eredményesebben segitve tudunk. Ezt bizonyítják eredményeink, de a gyengéink is. Kutatóink érdeklődése, aktivitása széIA